Tíz évig dolgozott a Magyar Államvasutaknál, aztán tizenegy évig a Budapesti Közlekedési Vállalatnál, sőt, közben saját elektromos munkálatokkal foglalkozó cége is volt, de végül visszatért ide, a Gyermekvasutunkra. Mondhatni a kezdet kezdetéhez, hiszen pályafutását még úttörővasutasként, a X. csoportnál kezdte. Miközben két diplomát is szerzett, minket is tanított a tanfolyamon biztosítóberendezések tantárgyból. Nem más ő, mint Bicskei János, a kisebbeknek Jancsi bácsi, nekünk pedig csak Jancsi.
Elmesélnéd röviden, hogy hogyan jutottál az Úttörővasút X. csoportjából a Gyermekvasút forgalmi koordinátori székébe?
1983-1985-ig voltam tagja a X. csoportnak, akkor csapott meg a mozdony füstje, ahogyan azt mondani szokás. Ezek után bizt.ber-es, majd villamosmérnöki, majd mérnök-tanári végzettséget szereztem. Főállásban voltam műszerész, oktatástechnikus, majd újra műszerész, aztán váltókezelő, majd forgalmi szolgálattevő. Ekkor kaptam ajánlatot a BKV-tól, és lettem náluk (a HÉV-nél) biztosítóberendezés mérnök, majd távközlős szolgálati főnök. Így telt el 21 év, ami alatt voltam a Gyermekvasúton is állomásfőnök, majd a tanfolyamon is tanítani kezdtem, de csak a szombati gyakorlatok egy részén. Erre néhány évre, Bauer Károly kinevezése után választott meg engem helyettesének, azóta dolgozom forgalmi koordinátorként.
Ha minden igaz, azokban az években, amikor csak néhány gyakorlatot tartottál, és a többi órát egy másik kedves ismerősünk, Margó néni tartotta (aki egy jelenleg is aktív ifivezető nagymamája), akkor egy újabb szakmára tettél szert, mi is volt ez?
Igen, ekkor lettem keskenynyomközű motorvonat-vezető, bár motorvonatot élesben sosem vezettem. …
Hát hiába, jó pap is holtig tanul. Mit takar pontosan az, hogy te forgalmi koordinátor vagy?
Én foglalkozom az állomásfőnököket, vonatvezetőket és vezető jegyvizsgálókat érintő kérdésékkel, például az oktatásukkal, vizsgáztatásukkal és ellenőrzésükkel.
Milyen céljaid vannak jelenleg?
Első és legfontosabb célom az, hogy a lehető legtöbb időt tudjam tölteni otthon a családommal. A feleségemmel, Hajnival és kislányunkkal, Bettivel. De sajnos a szabadidőmből sokat elvesz a tanítás a Bánki Donát szakközépiskolában, illetve az itteni munkám.
A Gyermekvasúton az a célom, hogy az előbb említett felnőtt dolgozókkal együtt egységes szemléletet alakítsunk ki, mind kisebb, mind nagyobb dolgokban.
Például miben látod jelenleg szükségét az egység kialakításának?
Több dologban is. Például az egységes értékelési rendszerben. Meg, most, hogy így mondod, az egységes rend kialakításában is. És itt most tényleg a rendre gondolok, mert volt már olyan, hogy mentem fel állomásfőnöknek és csak azzal telt el fél órám, amíg megtaláltam a forgalmi naplókat, mert minden állomásfőnök máshova szokta őket pakolni. Pedig én aztán igazán nem szeretek rendet rakni, de a rendetlenséget, még a rendrakásnál is kevésbé szeretem.
Ezek szerint, ha nem a Gyermekvasúton vagy, akkor vagy otthon, vagy a Bánki Donátban. Kihagytam valamit? Találkozhatunk veled esetleg máshol is?
Igen, jó pap módjára jelenleg a harmadik diplomám megszerzésén dolgozom, méghozzá Pécsett ahol andragógiát tanulok.
Van esetleg olyan része ennek a beosztásnak, amit nagyon szeretsz, vagy esetleg nagyon nem?
Természetesen szeretem a munkámat, mert számomra nagyon fontos, hogy olyan munkát végezzek, amit élvezek, de azért ennek is megvannak a maga hátulütői, mert így kevesebb időt tölthetek a családommal és a gyermekvasutas gyerekekkel. Amíg csak állomásfőnök és tanár voltam, ebből nem volt gond, mert egyrészt még nem volt saját gyermekem, másrészt az itteni gyerekekkel is többet találkoztam a beosztásom révén, és időm is több volt.
Reméljük azért így is jut elég időd arra, amit szeretnél!
A kedves olvasóknak búcsúzóul elárulnék néhány kulisszatitkot… Erre a kis beszélgetésre igen érdekes körülmények között került sor, hiszen én éppen a Jakutszkra szerkesztettem a számokat, miközben beszélgettem Jancsival, aki közben az áprilisi állomásfőnöki vezénylést készítette. Ezt megelőzően pedig rendet rakott az irodájában, miközben én egy 1985-ös vezénylést nézegettem…
Krabót Zsófi
Hozzászólás