Delta

A villamos elpusztul, a lóverseny megmarad

Budapest villamoshálózata egykor a jelenleginél sokkal sűrűbb és kiterjedtebb volt. A legtöbb vonal megszüntetésére a ‘60-as évek második felétől a ‘80-as évek végéig került sor, egyrészt a megépülő 2-es és 3-as metró mentén számolták fel a villamosközlekedést, másrészt sok külvárosi villamos- és HÉV-járatot is busszal váltottak ki. 1994 és 1998 között még négy rövidebb villamosvonalon állították le a forgalmat, ezek érdekessége, hogy a pályák nagy része még megvan – szétszabdalva, helyenként már lebetonozva, máshol hiányzó felsővezetékkel, a kiágazások váltói pedig két kivétellel lehegesztve, a csúcssínek mozgó végei eltávolítva. Most ezek közül az egyikről, a Lóversenypályához és a Budapesti Nemzetközi Vásár helyszínéhez (Expo tér) vezető 29-es villamosról mesélek, amelynek elhagyatott végállomásán március 14-én jártam.

A 29-es villamos a híres 1996-os BKV-térképen
A 29-es villamos a híres 1996-os BKV-térképen

Melyik is volt ez a 4 villamosvonal, amelyek maradványait még ma is sokfelé láthatjuk? 1995-ben állították le Keleti pályaudvar –  Kápolna tér között közlekedett 36-os járatot (Kőbánya alsó vasútállomásnál ágazik ki a 3-as, 28-as és 62-es villamosok vonalából, innen még két megálló a Kápolna tér). 2001-ig használták a Kápolna teret balesetek, elterelések, pályafelújítások alkalmával, 2003-ban viszont eltávolították a kiágazásnál a váltókat. 1995 karácsonyán szüntették meg a 44-es villamost, amely a Keleti pályaudvartól a Bosnyák tér után nem sokkal következő Rákos-pataki hurokvágányig közlekedett a Thököly úton, ennek vágányait láthattátok például a Reflektor napján, a Radnóti megközelítése során. 1996-ban szűnt meg véglegesen az egyébként is csak időszakosan közlekedő 29-es, amely a Blaha Lujza tértől az Expo térig járt, és a 37-es villamos vonalából ágazott ki – de ezzel ne szaladjunk még ennyire előre! 1998-ban állt le a 67-es, amelyik szintén a Keletitől indult, és Zugló vasúti megállóhelyig a 44-essel együtt haladt, majd az 1-es villamossal párhuzamosan, a vasút külső oldalán végighaladva csatlakozott be a 62-es és 69-es (és a mai 3-as) villamosok vonalába, és Rákospalota, MÁV-telepig (vagy aki így jobban szereti: a Mézeskalács térig) járt. Ehelyett a járat helyett egészen a 2008-as nagy BKV-s paraméterkönyv-váltásig közlekedett a 67V jelzésű pótlóbusz, azóta ezen a szakaszon is az 5-ös busz, Budapest egyik leghosszabb nappali buszjárata közlekedik. A Thököly úti villamospálya történetéről és állapotának a megszüntetés utáni alakulásáról talán majd részletesebben is írok, lássuk most részletesebben a 29-es történetét!


A képen látható hatalmas, hatvágányos végállomást, amelyhez hasonló kiterjedésű villamosvágány-hálózatot  Budapesten ma már csak remizekben találhatunk, 1925-ben építették ki. Ez belenyúlt a mai lóversenypálya területébe is, ahol akkor még állatvásártér volt. A hatalmas állomásra valóban szükség volt az évenkénti nagy iparvásárok idején, egyébként azonban a vonal igen kis forgalmú volt, sőt kezdettől fogva csak időszakosan, csak igény esetén, a vásárok és lóversenyek alkalmával közlekedett. A II. világháború végén a pálya megrongálódott, de hamar újjáépítették, és ha nem is állandóan, de minden évben rendszeresen közlekedtek ide a villamosok.

Nemcsak a végállomás volt érdekes, – ezt a ‘60-as évek környékére háromvágányos hurokká építették át – de maga a néhány száz méteres vonal is rendelkezik egy szakmai különlegességgel: szintben keresztezi a Királyvágányt. Az egyvágányú, ma villamosított Királyvágány Kőbánya-Teher pályaudvarról (Nyugati–Záhony vonal, a kép jobb szélén) vezet Kőbánya felső állomásra, és azért építették, hogy a király a Nyugati pályaudvarról – ahol a királyi váróterem található, amit azt az ide szervezett Deltán meg is tekintettünk – közvetlenül eljuthasson vonattal Gödöllőre, a királyi kastélyhoz. A villamosok felsővezetékének feszültsége 600 volt egyenáram, míg a nagyvasúté 25 ezer volt váltóáram. A keresztezésnél a két pálya között a feszültséget Kőbánya-Teher állomás dolgozói váltogatták. A képen az is látható, hogy a nagyvasút itt kapcsolódik is a villamoshálózathoz, az viszont nem, hogy a keresztezés bal oldalán (ma is meglévő) vágányzáró sorompó zárja a villamosvágányt. A Királyvágányt ma is rendszeresen használják, gyors és közvetlen kapcsolatot biztosít a cegléd-szolnoki és a hatvani fővonal között Budapesten belül (a két vonal egyébként a Kiráylvágánytól nem messze keresztezi egymást, a felüljáró is látható a háttérben a kép jobb oldalán).

A BKV-nál és már elődvállalatainál is gyakran megváltoztatták a villamosjáratok számát, a Blaha Lujza térről a lóversenypályához közlekedő járat utolsó száma a 29-es lett. Az első budapesti nemzetközi vásár 100. évfordulója alkalmából viszont kivételesen 100-as jelzést kapott a villamos. Alkalmanként közlekedett még a Keleti pályaudvar, a 24-es végállomása felől a 29Y: az időszakos betétjárat 29-eshez képest még időszakosabb betétjárat. Éppen az időszakos közlekedés miatt nem rögzült a 29-es villamosok típusa, ICS-k és UV-k felváltva közlekedtek, ahogy az a képeken is látható. Az 1990-es évek elejétől kezdve a rendezvények időszakán kívüli alacsony kihasználtság miatt a BKV csak megrendelésre közlekedtette a 29-es járatot, és az 1996-os vásár után a megrendelések elmaradtak. Így azóta csak a 100-as busszal, az Örs vezér terétől érhető el közvetlenül a lóversenypálya (ezt a buszjáratot egy időben EXPO-busznak nevezték, 2008 óta hívják újra 100-asnak). 2000-ben a 29-es villamos felsővezetékét teljes mértékben ellopták,  a kiágazási vágányszakaszra később hajléktalanok költöztek.

2012031410420120314103

Mi látható a képen? Március 14-én átkerékpároztam az Expo téren, és kerestem a vágányokat. A felsővezeték-tartó oszlopokat láttam, de vagy egy percig azt hittem, már a síneket is ellopták. Aztán észrevettem, és telefonommal meg is próbáltam megörökíteni, hogy mégis megvan a háromvágányos végállomás: gazzal, kőtörmelékkel befedve. Csak az autóút és a Királyvágány keresztezésében jól láthatóak a sínek. Az alsó képen a vasúti keresztezéshez vezető villamosszakaszt láthatjuk egy otthagyott fény fedezőjelzővel. Jobb oldalt itt is megfigyelhetjük a nagy kiterjedésű teherpályaudvart, amelyet ma már az átmenő fővágányain kívül igen csekély mértékben haszálnak ki.

20120314105

 

A vonal történetének fő forrása és a képek eredeti helye (az utolsó három kivételével, mert azok saját felvételeim): http://hampage.hu/trams/sinekpest3.html.

Címkék

Tóbiás András

Hozzászólás

Kattints ide hozzászóláshoz

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.