Ti írtátok

7. csoport – Miskolc – Tavaszi túra

2013. tavaszi túra, Miskolc, 7. csoport

Csoportom és én márc. 23-án indultunk Miskolcra a Keletiből. Amikor megérkeztünk miskolci pályaudvarhoz, lepakoltunk és máris indultunk az állomásépületébe. Nagyon magasan volt a szoba, de jó volt onnan a kilátás. Az irodában foglalt helyet a Domino  típusú biztosító berendezés, ami hatalmas volt. Miután ezt megtekintettük, az állomásról különvonattal az úgynevezett „gurítódombra” mentünk :). Itt is egy hosszú lépcső vezetett az irányítótoronyba, ami meglepően kicsi volt és csak egy fő dolgozott ott szintén Domino típusú berendezéssel (a berendezés műanyag tábláján  volt egy ugyanolyan repedés ugyanott, amilyen Szépjuhászné állomásén is van). Megmutatták és elmagyarázták nekünk a gurítódomb működését. Lementünk az épületből és megtekintettük a „hosszú kötél végén kis fémdoboz postázási célszerszámot”, majd a különvonattal mentünk a felszerelésünkért és indultunk a szállásunkra. Kellemes volt a szállás, de csak lepakolni volt időnk, mert indultunk a miskolci Barlangfürdőbe. Nagyon jól éreztük magunkat, kb. 4 órát töltöttünk ott, majd elmentünk vacsorázni, aztán haza aludni.

Másnap egy 1000 kilométeres túrára vittek minket (-10 fokban és néhol térdig érő hóban), ezért sokakkal viccből csoportvezetőnket szekáltuk, majd az esti program során valaki meg is ölte őt. Amíg mi a gyilkosát kerestük, addig szép lassan megjött a vacsink (választani lehetett, hogy ifik főznek, vagy pizzát rendelünk, ebből következett a pizza). A program végén megmutatták csoportunk vezetőjének meggyilkolását és gyilkosát aztán elmajszoltuk pizzáinkat.

Utolsó nap csomagoltunk, aztán portyázni indultunk. A portya után megebédeltünk és futottunk a cuccunkért aztán pedig a vasútállomásra, hogy elérjük a vonatot (negyed órát vártunk a vonaton, miután RENDESEN elindultunk).

A hazaúton nem történt semmi, csak ifijeink egymás és mások csikizési reakcióit figyelték meg. Gödöllő vasútállomásnál kinéztem az ablakon és megállapítottam, hogy esik a hó. Amikor hazaérkeztünk, a búcsúzó köszönésnél észrevettem Strabek Péter állomásfőnök urat. Ezzel végződött tavaszi túránk, ami időjárás szerint téli túra volt.

Kóczán András

Hozzászólás

Kattints ide hozzászóláshoz

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.