Bizonyára sokan hallottatok már arról, hogy Hűvösvölgy állomás valószínűleg hamarosan új biztosító-berendezést fog kapni. Na, de hogy fog ez kinézni és működni?
Hűvösvölgy új berendezésének a neve Integra Dominó 70. Az Integra cég, miután megalkotta Dominó 55-ös berendezését (1955), amilyen a Gyermekvasúton Szépjuhászné állomáson jelenleg üzemel, nagyállomási biztosítóberendezés fejlesztésébe kezdett. Több berendezést is építettek, ám egyik sem lett annyira sikeres, mint az D55-ös (D67, KA69, stb.). A Dominó 70-es berendezést végül picivel 1970 után sikerült kifejleszteni, és ez meghozta a várt sikert. Az elsőt belőle Magyarországon Dunakeszi állomáson adták át (1973), majd ilyen berendezés került Szolnokra, a Keletibe, Kelenföldre és még sok más állomásra. (Fotók a pult beépítéséről itt: http://sihuhu.com/2016/06/megerkezett-d70-pult-huvosvolgybe/)
Miben más ez, mint a Dominó 55-ös? A válasz: Lényegében mindenben. Az Integra cég a berendezés kinézetén, a visszajelentő fényeken, és a kétgombos kezelési elven (start-cél gomb, váltóállításnál egyéni gomb és közös állítás, stb.) kívül majdnem mindent megváltoztatott.
Hűvösvölgy új berendezése sok újítást fog hozni a jelenlegi reteszes berendezéshez képest, sőt a Gyermekvasút összes berendezéséhez képest is. A teljesség igénye nélkül említenék most párat. Képes lesz tolató vágányutak kezelésére, így a tolatás sokkal egyszerűbbé és biztonságosabbá válik, továbbá az eddig biztosítatlan tolatásjelző biztosított lesz, valamint újabb tolatásjelzőket fognak építeni. Az új tolatásjelzők azonban többfélék lesznek. Egyrészt lesznek a jelenlegi alak tolatásjelzőket kiváltó, hozzájuk hasonló fényjelzők, másrészt építésre kerülnek ún. törpe tolatásjelzők is (lásd. 1. ábra). Ezek alacsonyak (kb. 50 cm) így sokkal helytakarékosabbak lesznek. A fény tolatásjelző jelzései egyébként alkalmazkodnak a tolatásjelző színeihez, fehér fénynél szabad, kéknél tilos a tolatás.
Még egy harmadik féle tolatásjelző is létezik, ennél a berendezésnél a főjelzők ugyanis egyben tolatásjelzőként is funkcionálnak. Ezt az árbocon lévő kék csíkból lehet tudni (lásd. 2. ábra). A berendezés képes vágányutak tárolására, így ha azt előre betároljuk, akár egy teljes körüljárást automatikusan megcsinál, illetve a keresztek lebonyolítása is egyszerűbbé, gyorsabbá válik. Végül a berendezés képes lesz automata üzemre is, ami azt jelenti, hogy bizonyos vágányutakat a berendezés magától megcsinál. Ilyen lesz a bejárat az első vágányra. Mikor a vonat az előjelzőnél lesz, a berendezés magától állít egy bejáratot az első vágányra, ha automata üzembe van kapcsolva. A berendezés vizsgálja továbbá, hogy a vágányút céljától legalább 50 méterre ne legyen jármű, így biztosítja a megcsúszási határt is. A berendezés kinézete sem teljesen egyforma a D55-tel. A legfontosabb változás, hogy a gombok kivilágíthatók és átlátszók, így a kezelés is könnyebb. Ezeken kívül a berendezés még sok kisebb újítást fog hozni, amit majd a használat során fogtok tapasztalni.
A berendezés helyi sajátossága lesz továbbá, hogy az első vágány közepén építenek egy további jelzőt. Ez által két vonatot lehet majd erre a vágányra járatni, a jelző által kettéosztott két szakaszra. Újdonság lesz számunkra, hogy a 2-es váltónál lévő fedezetlen átjáró fénysorompót fog kapni, ám ezt csak a későbbiekben építik ki.
Na, de milyen megfontolásból kerül ide a berendezés és körülbelül mikor? A berendezés a 2-es metró régi berendezésének alkatrészeiből, továbbá a Kelenföldön nemrég elbontott szélső 8 vágányból kikerült alkatrészekből épül meg. Az alkatrészeket már el is szállították ún. egységjavításra, mely azt jelenti, hogy az állványokat készre szerelik, hogy itt már csak beépíteni kelljen őket (a D55-höz hasonlóan itt is a jelfogók Dominó-szerűek, egyszerűen cserélhetők). Ahogy Szépjuhásznén, itt is külön jelfogóterem kialakítása válik szükségessé. Ez a régi főnöki irodában, a múzeum és a váróterem között kerül majd kialakításra. A MÁV többek között azért is döntött a berendezés építése mellett, hogy a Gyermekvasúton ténylegesen minden elterjedt magyar biztosítóberendezés képviselve legyen, így itt könnyen oktathassák a jövő vasutasait.
Remélem segítettem a berendezés megértésében, és sok jó szolgálatotok lesz vele a későbbiekben.
További sok jó szolgálatot kíván, Ernyei Dániel 8. csoport PIK
Nem értek különösebben a biztosítóberendezésekhez, de még így is van néhány feltűnő tévedés a cikkben: A KA69-es magyar fejlesztésű biztosítóberendezés. D70: „ilyen berendezés került még sok más állomásra” – Magyarországon meglehetősen kevés ilyen berendezés épült (kisebb utánanézés alapján a Hűvösvölgyivel együtt 17), az állomások mérete miatt számít elterjedtnek. Amit még fontos lenne megemlíteni, hogy D70-es más elven épül fel mint a D55, mert míg az utóbbi koordinátaelves, az előbbi nyomvonalterves.
A D55 is nyomvonal-elves, csak itt nem nyomáramkörnek, hanem rácsáramkörnek hívjuk és nem szabadhuzalozású, hanem rendszerkábelezésű.
Megpróbáltam előtte utánanézni, úgy látszik sikerült valahol félreértelmeznem. A Vasúti Műszaki Zsebkönyvben volt hangsúlyozva, hogy a D70 más elven épül fel, mint a D55.
A D55 koordinátaelves, Magyarországon a D70 az egyetlen spur-plan rendszerű biztber. Ez semmilyen összefüggésben nincs a szabadkapcsolású/elemekből épített osztályozással.
Szakmailag most nem mennék bele, de azt nagyon szeretném kihangsúlyozni, hogy –
ahogy az előttem lévő is írta – a KA-69 itthon fejlesztett ahhoz max ötletet adott a D-55.
A fejlesztést Dr. Székely-Dobi Sándor tanár úr vezetésével készítették (a nagyrészt az Ő munkája), akik itthon BiztBer képzésben voltak azok személyesen is ismerték, szerették.
Valaki nem tud valami leítást a D70 használatához (lehetőleg online)?
Jó, jó, vannak apróbb pontatlanságok, de ne feledjük: ezt egy gyermekvasutas kispajtás írta. Az ő 10-15 éves korát figyelembe véve ez nagyon is szép munka! Aztán aki meg bele akar mélyedni a részletekbe: az is megtalálhatja az arra legaljalnasabb fórumot. Magunk közt szólva, aki a D55 berendezést koordináta elvesnek írja: az sem kis hibát vét…
Írtam, hogy nem értek különösebben a berendezésekhez, megpróbáltam utánanézni, de ennyire sikerült (a Vasúti Műszaki Zsebkönyv hangsúlyozza, hogy a két berendezéstípus más elven épül fel, egy, a 60-as 70-es évek berendezéseinek fejlődéséről szóló cikk pedig külön hangsúlyozza a D70-nél a nyomvonalterves jelleget). Örülök, hogy ki lettem javítva, szerintem jó lenne, ha az ilyen cikkeket is átnézné valaki hozzáértő, mielőtt kikerülnének az oldalra.
Megnyugtatlak, Zoli, a cikket átnézte valaki, mielőtt kikerült az oldalra, hogy nehogy legyen benne alapvető tévedés. Szerintem ilyen nincs is benne, a KA69 magyar fejlesztése valóban pontatlanul van megfogalmazva, de nem gondolnám, hogy ez lenne a lényeg (egy zárójelben lévő példáról beszélünk).
Vasútbiztosító berendezéseket Magyarországon a Telefongyár gyártott. 1950-ben vették át a svájci Integra cégtől az ilyen berendezések gyártási jogát és ismereteit. A Nagyvasúton még mindig sok állomáson, sőt fővonalakon is üzemben vannak. (Jakab György, 1966-ig adtam szolgálatot.)
A v1a jelzőt miért tették oda? Nem értem hogy az 1-es vágányt miért kell két jelzővel biztosítani.
Mert így lehet kocsit hagyni az első vágányon.
Ernyei Dani!
A kirakott pultrajz az engedélyezési tervcsomagból való, de ahogy nézem, nem a legújabb verzió. Kérésre szívesen küldök egy frissebbet. 🙂