Egyéb Friss Tudtad-e

Kívül piros, belül zöld! Vagy mégsem?

Március idusához közeledvén, ideje újra leporolni minnyájunk kedvenc nemzetiszínű szezonális ruhadarabját, a méltán híres kokárdát. Nem tudom hallottatok-e már valaha olyan emberről, aki az emlegetett kiegészítőt szalagrózsának, vagy szalagcsillagnak nevezi, de az internet szerint ez is egy létező jelenség, így mindenképp fontosnak tartom megemlíteni. De miért is emlegetem és írok erről? (Azon túl, hogy március tizenötödike van, azért) Mert ez a kis pántlikás, színes szalagból készített rózsadísz szimbólum minden évben felveti a kérdést:

Hogyan kell helyesen hordani?

Hogy erre választ kapjunk először vessünk egy pillantást nemzetünk jelképére, a zászlóra. Ha máshol nem is, zászlófelvonás alatt már egészen biztosan találkoztatok vele, és meg is figyelhettétek, hogy három színből áll. Piros, fehér és zöld. A piros egyébként az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi, de most ebben ne mélyedjünk el, inkább nézzük azt, hogy miért lett olyan, amilyen.

A három szín kb. a 15. században alakult ki, azonban még nem abban a kinézetben és sorrendben, ahogy azt ma ismerjük. Formában és elosztásban is nagyon különböző volt a ma használt zászlóhoz képest, viszont nyomokban már a maival megegyező címert tartalmazott.

A 19. század első felében a nagy francia forradalom hatásásra kezdtek el terjedni europában a trikolor zászlók. (a trikolor jelentése egyébként elég beszédes, háromszínű zászlót jelent) Így történt Magyarországon is. A reformkor alatt és a szabadságharcot megelőző években kezdett olyanná alakulni, mint ahogy ma ismerjük, míg végül az 1848-as áprilisi törvények XXI. cikkében hivatalosan is a nemzet jelképévé vált. Azóta kisebb nagyobb változásokon átesett, időnként képarányt váltott, néha rákerült a címer, néha egy másik címer, de egyébként mai állapotában nagyon közel áll az eredeti ’48-as zászlóhoz, sőt 2014 óta március 16-án címerrel közösen még napja is van.

És most kanyarodjunk vissza a kokárdához!

Szintén a francia forradalommal indult be egy másik trend europában, mégpedig a kokárdák használata. Ugyanis (bár ez lehet, hogy csak számomra meglepő) a kokárda nem magyar találmány. A franciák ugyan a kalapjukon hordják, és nem a szívük felett, de ők már korábban használták. Azonban alaptézisünkre még nem érkezett válasz. Kívül a piros, vagy kívül a zöld? Az elsőre logikusnak tűnő válasz a piros lenne, hiszen minden bolt kirakatában, mindenkire így látjuk kitűzve. Azonban van ennek az ominózus hajtásnak egy szabálya. Úgy legyen meghajtva, hogyha kihajtjuk, akkor az adott nemzeti trikolort kapjuk belőle. És itt jön a hiba a rendszerbe, ugyanis, ha a kívül piros kokárdát széthajtogatjuk az olasz zászló színeit kapjuk meg, felül zölddel. A rövid válasz tehát, hogy a helyes kokárda kívül zöld. De akkor miért nem így néz ki az összes? Már a forradalom napjain, március 15-én is voltak, akik így hordták. Például maga Petőfi Sándor, akinek felesége Szendrei Júlia kötötte rosszul (vagy tudatosan fordítva a jobb kinézet miatt). Valószínűleg sokan az ő mintájára kötötték, ezért épült be így a hagyományba.

Szóval a rövid válasz a kérdésre, hogy a szív felett, tehát a bal oldalra tűzve kell hordani a kívül zöld, belül piros kokárdát. Azonban én személy szerint azt hiszem és a hagyomány is így tartja, hogy a kívülről piros kokárda sem helytelen. A lassan két évszázados szokás, talán nem véletlenül maradt meg és ha egy hiba miatt is indult, talán egy ilyen kis hibát megengedhetünk a márciusi ifjaknak, tudatában azoknak az eseményeknek, amiket véghez vittek.  

Szőnyi Máté

Pajtás: 48. tanfolyam, III. csoport
iFi: 60-61. tanfolyam, XII. csoport

Hozzászólás

Kattints ide hozzászóláshoz

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..