Ki ne hallott volna már a nyelvújításról, Kazinczyről, és azokról a szavakról, amik végül nem kerültek be a mai magyar szókincsbe? De amennyiben nem hallottál erről a híres mozgalomról, hadd foglaljam neked össze gyorsan!
A nyelvújítás Magyarországon 1790-1820-ig tartott nagyjából, ahol a cél az volt, hogy az eddig szóban használatos magyar nyelvet egyszerűsítsék. Ennek a mozgalomnak volt a vezéralakja Kazinczy Ferenc, aki a később megalapult Magyar Tudományos Akadémiának is a tagja lehetett. Mit értünk egyszerűsítés alatt? Például azt, hogy a nyelvújítók a mondatszerkezet, a ragozás, és a helyesírás új formáját alkotják meg, vagy megváltoztatják az eddig használt módszereket. Így született meg a ma használt nyelvünk.
Ám voltak olyan szavak, amelyek már a nyelvújítás alatt, vagy csak később kikoptak a nyelvből, mert túl nehéznek bizonyult a kiejtésük, vagy más szót kezdtek el használni. Ezek közül néhány népszerűbbet felsorolok most nektek:
- „Fiahordó górugány” – kenguru
- „Gyújtó fácska” – gyufa
- „Gőzpöfögészeti tovalöködönc” – vonat
- „Nyaktekerészeti mellfrekvenc” – nyakkendő
- „Orrfuvolászati négyzentrongy” – zsebkendő
- „Megkönnyebbülészeti körbeguggola” – WC
Ezeket a szavakat, szószerkezeteket felhasználva nagyon humoros mondatokat tudunk alkotni. Ha ezek a szavak nem koptak volna ki a nyelvünkből, a következőképpen beszélnénk el egy szolgálatos reggelünk történetét:
A mai szolgálatot reggel 7 órakor kezdtük el, megkaptuk a ruháinkat, és egyből mentünk az öltözőbe, ami a megkönnyebbülészeti körbeguggolda mellett van. Miután átvettük a nadrágot, és felvettük az inget, meg kellett kötnünk a nyaktekerészeti mellfrekvencünket, de sajnos ez nem ment, úgyhogy segítséget kértünk az ifiktől. Öltözés után reggeliztünk, majd játszottunk egy kicsit. Mielőtt felolvasták volna a vezénylést, elraktunk minden szolgálatos felszerelést, és a hidegebb idő miatt raktunk el pár orrfuvolászati négyzetrongyot is. Amikor felolvasták a vezénylést, kiderült, hogy a gőzpöfögészeti tovalöködöncre kerültem.
