Bizonyára sokatoknak ismerős lehet az érzés, amikor mindenhonnan azt halljátok, hogy az órákat egy órával előre, vagy hátra kell állítani, majd ezek után jön a stresszelés, hogy vajon mindent átállítottatok-e, vagy másnap nem fogsz időben odaérni valahova. Felmerülhet a kérdés, hogy honnan jön ez az ötlet és miért jó ez nekünk, ha egyáltalán jó nekünk. Ebben a cikkben ezzel fogunk megismerkedni.
Az óraátállítás napjainkban
Mára már viszonylag jól kialakult az óraátállítás menete, megvannak azok az országok, ahol ezt alkalmazzák és az is, hogy pontosan mikor történik meg. Az Európai Unió minden országában (így Magyarországon is) minden évben március utolsó vasárnapján kell egy órát ugrani az időben, majd pedig október utolsó vasárnapján kell egy órát visszamenni az időben, úgyhogy ne felejtsétek el jövő vasárnap, azaz október 30-án egy órával visszatekerni az óráitokat.
Az óraátállítás kialakulása
Annak a gondolata, hogy az év különböző szakaszaiban más legyen az idő, először 1895-ben merült fel egy George Vernon nevű új-zélandi rovarszakértőnél. Ő azt a javaslatot tette, hogy minden októberben 2 órával állítsák előre az órát, majd márciusban ugyanennyivel menjenek visszább. Az ötlete bár sok embert érdekelt végül mégsem valósult meg.
Ezután az első komolyabb próbálkozás William Willet nevéhez fűződik, aki azt javasolta, hogy 4 áprilisi vasárnapon 20 perccel tekerjék előre az órát, majd szeptemberben azonos módon vissza. Végül ez az ötlet sem valósult meg, mivel sok ellenzője volt.
Ezekután végül 1916. április 30-án vezették be először az óraátállítást, méghozzá az Osztrák-Magyar Monarchiában, illetve Németországban. Az intézkedés legfőbb célja az volt, hogy kevesebb szenet kelljen használni a világításhoz. Rövidesen ezután viszont amikor véget ért az 1. világháború vissza is álltak az eredeti időre. Természetesen, ahogyan azt sokan gondolhatjátok a 2. világháború idején került vissza a köztudatba, hiszen ismét el kellett kezdeni takarékoskodni a nyersanyaggal. Ezek után pedig valószínűleg senkinek nem okozok meglepetést, ha azt mondom, hogy a háború végén ismét eltörölték a legtöbb helyen. A 70-es években ismét divatja lett az órátállításnak, ez pedig mind a mai napig meg is maradt a legtöbb európai országban, Észak-Amerikában és pár másik országban.
Előnyei és hátrányai
Jogosan merülhet fel az a gondolat, hogy megéri-e minden évben oda-vissza tekergetni az órát, vagy inkább jobban járnánk, ha elfelejtenénk az egészet, és mindig ugyanaz az idő lenne. Lássuk először, hogy milyen pozitívumai vannak az óraátállításnak:
- Kevesebb ideig kell világítani, és így kevesebb áramot kell használni,
- Mivel tovább van világos, így ha későn megyünk haza (például szolgálat után), akkor kevesebb esély van a balesetre, mivel jobban látszódunk,
- Évente egyszer egy órával tovább tudunk aludni.
Ezekután pedig lássuk mik a hátrányai a folyamatnak:
- Rossz hatással van a biológiai óránkra, így pedig fáradtabbak leszünk,
- Zavart okoz a különböző helyeken lévő órák átállítása
- Évente egyszer egy órával kevesebbet alhatunk.
Érdekességek
Az óraátállítást esténként mindenféle érdekes dologra is használhatjuk. Például októberenként amikor hajnali 3 órakor vissza kell állítani az időt 2 órára megtehetjük azt, hogy ugyanabban az időpontban 2 helyen is legyünk, hiszen a 2 és 3 óra közötti idő megismétlődik. Ugyanennek köszönhetően megtehetünk olyan dolgokat is, amelyek úgymond valójában nem is történtek meg. Erre jó példa a HÉV tavalyi eseménye, amikor ebben az időszakban egy hajtányversenyt rendeztek meg a H5-ös HÉV alagútjában, vagy nem, attól függ honnan nézzük. Amennyiben ez valakit érdekel, akkor az erről szóló videót itt tudja megtekinteni. A tavaszi alkalom különlegessége pedig az, hogy ilyenkor tulajdonképpen minden jármű, ami 2 és 3 között indulna az vagy nem indul el, vagy pedig legalább 1 óra késést szed össze, mivel ez az időszak ilyenkor kimarad.
