Habár a nőnap mindenkié, jövő hét kedden pedig a világ minden tájáról ünnepeljük a nőket – hol virágokkal, eszméletlen mennyiségű csokival vagy egy öleléssel – azonban vannak olyan kiemelkedő alakok, akik kivívták ennek a napnak a létezését vagy más fantasztikus tetteket hajtottak végre az évezredek során.
A nőnap eredete számomra is ismeretlen volt egészen idáig, azonban a történet korántsem unalmas. 1857-ben, március 8-án 40 000 munkásnő sztrájkolt New Yorkban annak érdekében, hogy egyenlő bért kapjanak és csökkentsék a munkaidejüket. Később az 1900-as évek elején február 28-át nyilvánították a nők napjává Amerikábán, majd néhány évi ünneplés után Clara Zetkin javaslatára március 8-át tűzték ki az immár Nemzetközi Nőnappá. Mindez 1914-ben történt, ekkortájt vált jelentőssé a nők választójogáért folyó küzdelmek sokasága, mely hosszú évtizedeken át foglalkoztatta a 20. század aktivistáit.
Gyakran halljuk köztetek is a szolgálatok vacsoráin elkapott beszélgetésekből, és látjuk a túrákon megrendezett vetélkedőkön is a fiúk aranyos piszkálódását a lányok felé, miszerint ők a gyengébbik nem. Ma már csak mosolygunk, mert tudjuk, hogy mi is ilyenek voltunk, és valahol még ma is ilyenek vagyunk, pedig a heccelődésen túl tisztában vagyunk vele mind, hogy minden nő csodálatos, minden nő másban fantasztikus és minden nő megérdemli a szeretetet. Szóval tessék Apuval egyeztetni, és meglátogatni a virágboltot együtt, vagy legalább egy cuppanósat nyomni Anyu arcára, mert ő is ugyanolyan szuperhős, mint Te (legyél éppen fiú vagy lány), vagy bárki más ezen a Földön. <3
És most következzen néhány a sok milliárd lenyűgöző nőből:
Emmeline Pankhurst
Emmeline Pankhurst a női egyenjogúságért való küzdelme miatt vált a nők példaképévé és kiemelkedő alakjává. Bár szülei anyának és jó feleségnek nevelték, ő szeretett volna ezen nemes feladatok mellett élre törni másban is, és férje támogatásával megalapította a Női Polgárjogi Egyesületet, majd ennek feloszlása után sem adta fel céljait. Éhségsztrájkok (ami persze semmikképpen sem követendő példa), különféle mozgalmak és az első világháborúban harcoló férfiak és dolgozó nők bátorítása után elérte, hogy minden 30 éven felüli nő szavazati jogot kaphasson.
Eva Perón (Evita)
Argentína egykori elnökének, Juan Domingo Perónnak a második feleségeként vált híressé, főként jótékonykodása és segélyszervezete miatt, melynek olyan alapvető szükségleteket köszönhetnek a kor szegényebb argentinjei, mint az étel, a lakhatás és a tiszta folyóvíz. Evita maga is a társadalom legalsó rétegéből küzdötte fel magát, majd first ladyvé válása után is a szegényeket szolgálta haláláig, mely nagyon korán, 33 évesen érte méhnyakrák következtében. Az utolsó időszakában ezekkel a szavakkal búcsúzott a néptől: ,, Visszajövök és millióké leszek!”
Rosa Parks
1955-ben egy afroamerikai nő, Rosa Parks visszautasította a buszsofőr parancsát, miszerint engedjen leülni egy fehér férfit a helyére, mivel a fehérek számára fenntartott helyek már mind foglaltak voltak. (Ebben az időben Amerikában a buszokon külön helyek voltak fenntartva a feketék és a fehérek számára is. Míg egy fehér bárhova leülhetett, addig a feketék csak a számukra kijelölt üléseken foglalhattak helyet.) Az ügyből botrány lett, Rosát letartóztatták, pénzbírságot róttak rá, mégis ez volt az a tett, amivel végül később elérték, hogy eltöröljék a törvény. Ezt azonban előtte egy 381 napos bojkott követte, melynek során feketék tízezrei tagadták meg a közösségi közlekedés igénybevételét, ez pedig a busztársaságnak jelentős veszteséget okozott.
Marie Curie
A nők nem csak a társadalom segítésében,a politikában voltak és vannak jelen napjainkban is, hanem a tudományok területén is akadnak nagy elismerésben részesülő nők. Marie Curie, a Curie tudósházaspár nő tagja férjével közösen kísérletezve fedezett fel 1898-ban két új radioaktív sugárzást kibocsátó elemet, a polóniumot és rádiumot (gimiben, fizika órán majd tanultok róla ;)). Ennek hatásaként minden idők legjelentősebb női tudósaként tartják számon.
