Lincoln

         „Nem zárhatom le ezt a háborút, amíg ki nem gyógyítjuk magunkat a rabszolgaságból! Ez a törvény a gyógyszer…”

Ez a film kétségtelenül nagyobb, érettebb korosztálynak szól, és szükséges hozzá valamennyi alapvető történelemtudás is. Spielberg, a híres rendező ugyanis nem teketóriázik: azonnal belevág a történetbe, magyarázatok, bevezetések nélkül.

1865-ben járunk, Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok újraválasztott elnökének küzdelmét kíséri végig. Ez a történelmi jellegű film, bemutatja az elnök fantasztikus alakját, s harcát a rabszolgaság eltörlésének és a polgárháború befejezésének érdekében.

A film első pár percében megérthetjük, megtapasztalhatjuk az egész sztorit végigkísérő fontos momentumokat és jellemeket. Az első képkockán máris a szörnyű, véresen dúló háborút láthatjuk, majd a második jelenetben feltűnik Lincoln, történetünk főhőse, akinek azonnal kibontakozik humoros, őszinte, erkölcsös alakja.

            A film, amellett, hogy hiteles történelmi eseményeken alapszik, olyan elemekkel „díszített”, mint Abraham Lincoln kapcsolata feleségével, aki tökéletesen testesíti meg a háziasszonyt és anyát, illetve gyermekeivel, akiket megpróbál megóvni a háborútól. Valamint főszereplőnk alakját a hangos mellékszereplőkkel ellentétben egy csendes, megfontolt, szelíd emberként formázza meg, ezzel sokkal közelibbnek, szimpatikusabbnak tüntetve fel.
A történet során az elnök és társai erkölcsös és erkölcstelen utakat járva harcolnak végső soron magáért az erkölcsért, egy igazságos és világot megváltó döntés megszavazásáért, miközben szembe kell nézniük a háborúval és az ellentétes politikai nézeteket vallókkal.

            Összegezve, szerintem érdemes megnézni, bár nem az izgalom dominál a filmben. Háttértudással rendelkezőknek és olyanoknak ajánlom, akiket érdekel a politika, a stratégiák és az ezek által nyújtott izgalom, ám aki igazi izgalomra, kalandra vagy romantikára vágyik a mozivásznon, annak a Lincoln nem a megfelelő választás.