Nyáron, a nagy melegben ugye milyen jól esik egy kis hűsítő víz? Főleg, ha még meg is van bolondítva egy kis szénsavval. 1826-ban Jedlik Ányos dolgozta ki a szódavíz előállításának módszerét. Kőszhegy-Mártony Károly megalkotta az első sűrített levegőt használó légzőkészüléket. Régebbi filmekben látni lehetett, hogy az előkelő hölgyek az operában, a hátsó sorokban távcsövet használtak. Petzval József nevéhez fűződik az első operatávcső feltalálása. Az ő talllálmánya a régebben használt diavetítő is. Bicikliken még ma is használatos a dinamó, amivel áramot termelünk, ezáltal világítani fog a bicikli lámpája. Ennek az eszköznek az elvét is Jedlik Ányos fejlesztette ki 1861-ben.
1878 óta létezik telefonközpont, Puskás Tivadarnak köszönhetően. (A régi telefonközpontok, telefonvonalak nem voltak túl megbízhatóak. Ezt mutatja be Kern András Halló, belváros című kabaréja is. Egyszerre két embernél is többen beszélhettek, még ha nem akartak, akkor is.)
A transzformátort, amit különböző feszültségű áramok átalakítására használunk, három magyar ember találta fel. Név szerint: Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly.
A téli időszakban jobb elővigyázatosnak lenni és C-vitamint szedni. Ezt Szent-Györgyi Albert, a Béres-cseppet pedig Béres József találta fel.
1940 óta léteznek számítógépek. A logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett Neumann János. A kettes számrendszer alkalmazása is része a Neumann-elvként említett tervezéseinek. A mindennapokban használt Microsoft Word és Excel programok kifejlesztője, ugyancsak magyar ember, Simonyi Károly. A mára elavult flopi lemez megalkotója Jánosi Marcel. Ugyancsak az elektrotechnikában ért el nagy sikert Goldmark Péter Károly, aki a színes televíziót fejlesztette ki. A modern, nagy felbontású televíziórendszer feltalálója Tihanyi Kálmán. A hangosfilm és az első tévéadó feltalálása Mihály Dénes nevéhez fűződik.
Akad a mindennapi tárgyak körében is szép számmal olyan, amit magyar ember talált fel. Ilyen például a ma használatos gyufa, ugyanis a korai gyufák veszélyes robbanóanyagot tartalmaztak, meggyújtáskor kisebb robbanás történhetett. Irinyi János 1836-ban feltalálta a zajtalan vagy biztonsági gyufát, ami orvosolta ezt a hibát. A Rubik- kockát, ami egy zseniális mérnöki találmány, Rubik Ernő találta fel, ma már emlegetik a Rubik-kocka utódjaként az okostojást, amit Zagyva András dolgozott ki.
Ami például kötelező felszerelés a vasútra, az a golyóstoll. A régebbi töltőtollakhoz képest ez is nagy előrelépésnek számított, hiszen ez nem folyt el, a tinta gyorsan megszáradt. Ezt a remek találmányt Bíró László József nevéhez köthetjük. A félautomata fényképezőgépet Mihályi József és Riszdorfer Ödön találta fel. A volfrám szálas izzólámpa szabadalmaztatását Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre nevéhez fűzhetjük.
Az első csuklós buszt is Budapesten készítették, az akkori közlekedési társaság a szóló járműveit építette át csuklóssá, ennek a megvalósításában Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla ötleteit használták fel. A villamosvasút kialakulásában döntő szerep jutott Kandó Kálmánnak, aki megalkotta az első villamosmozdonyt.
És még ezer másik dolog van, amiben a magyarok keze is benne van, például automata sebességváltó, világvevő rádió (rádió frekvenciája állítható), az első Zeppelin léghajó terve, helikopter, atom- és hidrogénbomba, nukleáris láncreakció…
A következő videó is a magyar találmányok egy töredékét mutatja be.
A videóban felmerülő találmányok sorban:
Telefonközpont: Puskás Tivadar – 1878
Automata sebességváltó: Bíró László – 1932
Villamosmozdony: Kandó Kálmán – 1902
Barényi Béla: Autók passzív biztonságvédelmének elve – 1925
Félautomata fényképezőgép: Mihályi József – 1938
Hűtőszekrény: Szilárd Leó – 1929
Csuklós busz: Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla – 1960
Kontaktlencse: Győrffy István – 1959
Üvegbeton: Losonczi Áron – 2001
Mikrobarázdás hanglemez – Goldmark Péter Károly – 1948
Kodály módszer: Kodály Zoltán – 1929
Microsoft Excel (, Word): Simonyi Károly – 1974
Leonar3Do: Rátai Dániel – 2010
Gömböc: Domokos Károly, Várkonyi Sándor – 2006
Színes televízió: Goldmark Péter Károly – 1948
(és a legszebb nők a Földön)
Hozzászólás