Üdvözöllek kedves leendő gyermekvasutas!
Remélem, hogy a tanfolyami megnyitó napján tartott órán elhangzottak nem szegték kedvetek, sőt, ha meglátogattátok az Alagút Portált, az azt jelenti, hogy érdekes volt a mai nap, máris lelkes kiváncsisággal várjátok a következő tanfolyami alkalmat.
A tanulás megkönnyítése és könnyebb érthetősége érdekében az órákon elhangzott tananyag rövid vázlatát – és annak végén, az adott órán feladott házi feladatokat is -, több esetben a vetített bemutatót is közzé fogom tenni, így aki esetleg egy-egy alkalommal kimarad, az is tudja pótolni az elmaradásait. A sokszor érthetetlennek tűnő vasúti fogalmakat sok-sok képpel és olykor nagyon részletes magyarázatokkal próbálom érthetőbbé tenni számotokra, de minden próbálkozásom csakis akkor lehet eredményes, ha ti is kitartó szorgalommal tanultok, óráról-órára készülve.
A tanfolyam során néhány alkalommal kaptok házi feladatot ebből a tantárgyból, amelyeket a füzetben kell elkészítenetek.
- A házi feladatokat a következő órán szedjük össze. Ha esetleg ezen az alkalmon hiányzol, az ezt követő alkalommal lehet pótolni a beadást.
- A feladott házi feladatokat a tantárgy vázlatainak végén találod meg, idősorrendben.
- A házi feladatok értékelését „az Eredményeim” oldalon találod meg.
- A házi feladatok elkészítése a ti javatokat szolgálja, hogy a legfontosabb témákat jobban begyakoroljátok és így a későbbiekben a tudáspróba megírása vagy a szóbeli záróvizsga se jelentsen komoly akadályt.
Amennyiben a tanulás során kérdésetek adódik, akkor a legpraktikusabb, ha az órán felírt e-mail címemre írtok levelet, s én arra rövid időn belül válaszolni fogok.
Mindenkinek kitartó szorgalmat és jó tanulást kívánok!
Bauer Károly
***********
1. óra
*********************************
Az első órán röviden áttekintettük, hogy az elkövetkezendő 9 alkalommal miről is fogunk tanulni. Így megtudhattátok, hogy a jelzési ismeretek elsajátítása alapvetően fontos követelmény, hiszen így tudunk a leggyorsabban és a legegyszerűbben kommunikálni egymással. Az ezeken az órákon megszerzett tudásanyagotokat aztán az F.2. vagy a Bizt.ber. órákon is hasznosítani tudjátok, hiszen ezek egymással szoros összefüggésben álló szabályok. Beszéltünk a tantárgy tárgyi feltételeiről (tankönyv, füzet, íróeszközök), illetve arról is, hogy az egyes óráink menete hogyan is fog felépülni. Minden órán a tankönyv egy újabb fejezetét vesszük át, s közben átismételjük a már korábban megtanult anyagrészeket. A 4. vagy 5. elméleti órán egy kisebb tudáspróbát is írunk, hogy ezáltal is képet kapjunk arról, hogyan sikerült elsajátítanotok az addig elhangzottakat, majd az utolsó óránkon még egy záró tudáspróbára is sort fogunk keríteni, amely már a teljes tananyagot felöleli majd. A tanfolyam végén szóbeli vizsga lesz, ahol a Gyermekvasutas tk. F.1. 8.fejezetében szereplő kérdésekre kell válaszolnotok.
A tantárggyal kapcsolatos tudnivalók után, a tananyag első fejezetének legfőbb szabályaival ismerkedtünk meg.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Jelzéseket helyhez kötött vagy hordozható jelzőkkel, hordozható jelzőeszközökkel, járműveken alkalmazott berendezésekkel adhatunk.
Fontos alapszabály a jelzés parancs elve, miszerint a jelzések parancsot adnak a szolgálatot teljesítő vasutas pajtásoknak és a felnőtt dolgozóknak, valamely szolgálati ténykedés azonnali végrehajtására.
A jelzőket és a figyelmeztető jeleket általában a pálya jobb oldalán helyezik el úgy, hogy azok a mozdonyról legalább 200 méter távolságról folyamatosan láthatóak legyenek. Bizonyos esetekben a jelzők és figyelmeztető jelek a pálya bal oldalán is elhelyezhetők.
Megkülönböztetünk látható és hallható jelzéseket.
A hallható jelzéseket (jelzősíp, mozdonykürt), a fényjelzőkkel adott jelzéseket – és a Gyermekvasútonn az alakjelzőkkel adott jelzéseket is – nappal és sötétben is azonos módon kell adni. A látható jelzések közül a nappal alkalmazandókat általában virradattól alkonyatig, a sötétben alkalmazandókat pedig alkonyattól virradatig adjuk. Nappal is a sötétben alkalmazandó jelzéseket kell adni az alagútban és akkor, ha a távolbalátás korlátozott.
A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelő jelzéseket IDŐJÁRÁSI OKOK (köd, sűrű eső, hózápor) miatt nem lehet legalább 200 méter távolságról biztosan látni.
A szabadlátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelő jelzéseket TEREPVISZONYOK (fák, épületek) miatt nem lehet a vonatról a rálátási távolságból, tolatásnál a mozgás szabályozásához szükséges távolságból folyamatosan látni.
A Gyermekvasúton a rálátási távolság 200 méter.
Ezen a képen is jól látható, hogy pl. Szépjuhászné állomás egyik végén, a bejárati jelző előtt egy ívből bukkan fel a vonat, így a 200 méteres rálátás a terepviszonyok miatt nem biztosított.
A JELZŐK CSOPORTOSÍTÁSA
- Forgalmi szempontból
* Főjelzők
* Előjelzők, Ismétlőjelzők
* Tolatásjelzők
* Egyéb jelzők
A főjelzők (bejárati és kijárati főjelző) jelzéseikkel megtiltják vagy megengedik a vonatok továbbhaladását. Továbbhaladást engedélyező jelzéseikkel általában jelzik a továbbhaladás sebességét is. Jelzéseik a tolatási mozgásokra nem érvényesek.
Az előjelzők előre jelzik a mozdonyvezető részére, hogy milyen jelzés várható a főjelzőn.
A tolatásjelzők azt jelzik, hogy az engedélyezett tolatás csak a tolatásjelzőig vagy azon túl is végezhető. Jelzéseik a közlekedő vonatokra nem érvényesek.
*****
Tankönyv: F.1. 5-9.oldal (Általános rendelkezések 1-1.7.pontok)
Az órán vetített prezentáció itt érhető el, ami szintén segítségedre lehet a tanulásban.
HÁZI FELADAT:
Az első óra után még nincs írásbeli házi feladat, de a Tk. F.1. első fejezetét olvassátok végig!
****************************************************************************************
Ezen az órán folytattuk az alapismeretek megbeszélését, majd elkezdtük az alakjelzőket.
***
JELZŐK CSOPORTOSÍTÁSA (folytatás)
- Jelzést adó alkatrészük szerint
Nappal és sötétben azonos módon fejezik ki jelzéseiket.
- Működésük szerint
Nem önműködő jelzők
Félig önműködő jelzők
A nem önműködő jelzőketa vasutas pajtások állítják továbbhaladást engedélyező és továbbhaladást megtiltó állásba egyaránt. A félig önműködő jelzőket is a pajtások állítják továbbhaladást engedélyező állásba, de azok a vonat elhaladása után önműködően állnak vissza továbbhaladást megtiltó állásba. A Gyermekvasúton az összes alakjelző nem önműködő jelző, és minden fényjelző félig önműködő jelző.
- Biztosítottságuk szerint
Biztosított jelzők
Nem biztosított jelzők
A biztosított jelzők esetén a jelző és az utána következő váltó (illetve az állomás többi jelzője) között szerkezeti függés van (a jelző csak bizonyos feltételek teljesülése esetén állítható továbbhaladást engedélyező állásba). —- Ennek részleteit a Biztosítóberendezések órákon fogjátok megtanulni.
A Gyermekvasúton valamennyi főjelző biztosított jelző.
A nem biztosított jelzők esetén a jelző és az utána következő váltó között semmiféle szerkezeti függés nincs, azonban az állomás többi jelzőjével általában igen. Az alak tolatásjelzők nem biztosított jelzők, azaz a váltókkal nincsenek szerkezeti függésben, csak a főjelzőkkel.
A nem biztosított tolatásjelzők árbócán a kék sáv középen egy vízszintes fehér sávval meg van szakítva.
A jelzőárbócok színezése
Főjelző: vörös – fehér
Előjelző, Ismétlőjelző: sárga – fehér
Tolatásjelző: kék – fehér
Bejárati jelző van felállítva minden állomás előtt, az első váltótól legalább 100 méter távolságban. Kijárati jelző általában a biztosított állomások vonatindító fővágányai mellett van felállítva (a kijárati jelző alkalmazása nem kötelező). A főjelzők szabványos állása – vonatközlekedési szünetekben – a Megállj!-állás.
Előjelző van felállítva általában a főjelzők előtt, általános fékúttávolságra (400 méter). A főjelző jelzésére előjelzés adható külön előjelzővel vagy a főjelző előtt lévő másik főjelzővel (pl. a fény kijárati jelzőre a fény bejárati jelzővel) is. Az előjelzők szabványos állása a Megállj-jelzést előjelző állás.
Ismétlőjelzővan felállítva a főjelző és annak külön előjelzője között akkor, ha a főjelzőre az előírt rálátási távolság nem biztosított, a szabadlátás korlátozottsága miatt. Ismétlőjelző jelenleg Csillebérc állomás Virágvölgy felőli oldalán, illetve Szépjuhászné állomás Jánoshegy felőli oldalán van felállítva.
Tolatásjelzőt két szolgálati ág vágányzatának találkozásánál (fűtőház és állomás) állítanak fel, vagy ha a vonatok által járt vágányok felé rendszeres tolatás történik, és nincs terelési lehetőség. A tolatásjelző védi a vonatok vágányútját az oldalról vagy szemből jövő tolatási mozgásoktól. A tolatásjelzők szabványos állása a tolatást megtiltó állás. Tolatásjelzőt csak Széchenyihegy állomáson, a régi motorszín előtti vágányoknál, illetve Hűvösvölgy állomáson, az állomási és a fűtőházi vágányok határvonalánál alkalmazunk.
A jelzők kezelése
A főjelzőket csak az összes biztonsági intézkedés megtétele után szabad továbbhaladást engedélyező állásba állítani. Veszély esetén azonnal Megállj-állásba kell állítani a főjelzőket.
A vonat elhaladása után a nem önműködő főjelzőket (alak bejárati és kijárati jelzők) azonnal Megállj-állásba kell állítani, amint a vonat utolsó járműve is lehaladt már a vágányútban érintett utolsó váltóról.
*****
ALAKJELZŐK ÉS JELZÉSEIK
A jelzőket jelzést adó alkatrészük szerint két csoportba oszthatjuk:
* Alakjelzők
* Fényjelzők
A Gyermekvasúton az alakjelzők nappal és sötétben is alakjukkal fejezik ki jelzéseiket. 5 féle alakjelzőt alkalmazunk:
Háromfogalmú alak bejárati jelző
Kétfogalmú alak kijárati jelző
Kétfogalmú alak előjelző
Háromfogalmú alak előjelző
Alak tolatásjelző
A főjelzők biztosítottak, vagyis a jelző utáni váltóval és más főjelzőkkel, illetve a tolatásjelzővel is szerkezeti függésben vannak. Ezzel szemben a tolatásjelző nem biztosított, mert a jelző utáni váltóval nincs szerkezeti függésben (bármilyen állású, le nem zárt váltó esetén is „Szabad a tolatás” állásba állítható, bár az állomás főjelzőivel már függésben van – vonatközlekedés közben nem tolathatunk!).
Biztosított / nem biztosított jelzők —> árbocszínezés
A biztosított főjelzők és a hozzájuk tartozó előjelzők árbocán a színes sávok nincsenek vízszintes fehér sávval megszakítva.
A nem biztosított alak tolatásjelző árbócán viszont a kék sáv középen egy vízszintes fehér sávval meg van szakítva.
A Gyermekvasút állomásainak többsége (Virágvölgy, Jánoshegy, Hárshegy és Hűvösvölgy) előtt kétfogalmú alak előjelző van felállítva, így először ezen esetek jelzéseivel, a jelzések közötti összefüggésekkel ismerkedünk meg:
ALAPHELYZET (Szabványos állás vonatközlekedési és tolatási szünetekben)
Vonatközlekedési és tolatási szünetekben a váltókat és jelzőket szabványos állásukban kell tartani.
A váltó csúccsal és gyökkel szemben haladó menet részére egyenes irányba áll!
A váltójelzőn fekete mezőben egy függőleges fehér téglalap.
MEGÁLLJ!
A bejárati főjelző árbócán egy jelzőkar az árbóctól jobbra vízszintesen.
A FŐJELZŐN MEGÁLLJ-JELZÉS VÁRHATÓ!
A bejárati főjelző előtt általános fékúttávolságra lévő külön előjelzőn, egy négyszögletes tárcsa sárga lapjával a vonat felé fordítva.
BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA (sebességcsökkentés nélkül, egyenes irányba álló váltókon)
A váltó csúccsal és gyökkel szemben haladó menet részére egyenes irányba áll!
A váltójelzőn fekete mezőben egy függőleges fehér téglalap
SZABAD SEBESSÉGCSÖKKENTÉS NÉLKÜL!
A bejárati főjelző árbócán egy jelzőkar az árbóctól jobbra rézsútosan felfelé.
Ne feledd: EGYenes irányba EGY kar! 🙂
A FŐJELZŐN SEBESSÉGCSÖKKENTÉS NÉLKÜL TOVÁBBHALADÁST ENGEDÉLYEZŐ JELZÉS VÁRHATÓ!
A bejárati főjelző előtt általános fékúttávolságra lévő külön előjelzőn a tárcsa lapja vízszintes.
A Gyermekvasúton a pályasebesség (a vonatok legnagyobb sebessége) 20 km/h. Egyenes irányba álló, lezárt váltókon a vonatok ezzel a sebességgel közlekedhetnek.
BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA (csökkentett sebességgel, kitérő irányba álló váltókon)
A váltó csúccsal szemben haladó menet részére kitérő irányban áll!
A váltójelzőn fekete mezőben egy csúcsban végződő fehér nyíl <kacsacsőr>, melynek hegye a kitérés irányát jelzi
.
SZABAD CSÖKKENTETT, LEGFELJEBB 15 KM/H SEBESSÉGGEL!
A bejárati főjelző árbócán két jelzőkar az árbóctól jobbra rézsútosan felfelé
Ne feledd: Kitérő irányba Két kar! 🙂
A FŐJELZŐN MEGÁLLJ-JELZÉS VÁRHATÓ!
A bejárati főjelző előtt általános fékúttávolságra lévő külön előjelzőn a tárcsa lapja függőleges.
A kétfogalmú alak előjelző csupán két jelzési parancsot tud adni: vagy Megállj-jelzésre vagy pedig a főjelzőnél sebességcsökkentés nélküli elhaladásra tud előjelzést adni, de harmadik jelzési fogalmat, vagyis a sebességcsökkentéssel történő elhaladást nem tudja kifejezni. Ezért a kitérőbe történő behaladáskor a nagyobb biztonságot nyújtó Megállj-jelzésre ad előjelzést, mert ezáltal a mozdonyvezető úgyis csökkenteni fogja a sebességet.
Széchenyihegy állomás előtt – 1974 óta – háromfogalmú alak előjelző van felállítva, mely harmadik jelzési fogalomként a csökkentett sebességgel történő behaladásra is tud előjelzést adni.
Az alaphelyzetben és az egyenes vagy kitérő irányú bejárat esetén a váltójelzők és a biztosított bejárati főjelző jelzései ugyanazok, amit a fentebbi sorokban már leírtam. Eltérés csupán a háromfogalmú alak előjelző jelzései kapcsán van, hiszen az előjelző már külsejében – jelzést adó alkatrészeinek formájában – is különbözik a kétfogalmú előjelzőtől.
Alaphelyzetben
– a bejárati főjelző egy vízszintes karral Megállj-jelzést ad Megállj-jelzést ad –
a kör alakú tárcsa sárga lapjával a vonat felé fordítva, alatta egy sárga-fehér jelzőkar függőlegesen áll.
Egyenes irányú bejárat esetén
– a főjelzőn EGY jelzőkar ad Szabad jelzést –
az előjelzőn a tárcsa lapja vízszintes helyzetben, alatta egy függőleges helyzetű sárga-fehér jelzőkar.
Kitérő irányú bejárat esetén
– a főjelzőn KÉT jelzőkar ad Szabad jelzést –
az előjelzőn k
ör alakú tárcsa sárga lapjával a vonat felé fordítva, alatta egy rézsútos helyzetű sárga-fehér jelzőkar.
Az alak bejárati jelzők tehát sebességjelzést adnak, vagyis jelzik a behaladás sebességét (sebességcsökkentés nélkül = 20 km/h; vagy szabad csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességgel).
Az alak kijárati jelzőkön csupán egyetlen jelzőkar van, így azok sebességjelzést nem adnak.
Jelzéseikkel csupán azt jelzik, hogy a vonat kihaladhat-e az állomásról vagy sem. Kijárati jelzőt a biztosított állomások vonatindító vágányai mellett állítanak fel, de azok alkalmazása nem kötelező. A biztosított kijárati jelzők az utánuk következő váltókkal (és valamennyi más főjelzővel, illetve ahol van, ott a tolatásjelzővel is) szerkezeti függésben vannak.
A Gyermekvasúton csak Széchenyihegy és Hűvösvölgy állomásokon van alak kijárati jelző, Virágvölgy, Jánoshegy és Hárshegy állomásokon viszont nincsenek kijárati jelzők.
Jánoshegy állomás kijárati jelzők nélkül
Hárshegy állomás kijárati jelzők nélkül
Jelzéseik:
Megállj! – Egy jelzőkar az árbóctól jobbra vízszintesen.
Szabad! – Egy jelzőkar az árbóctól jobbra rézsútosan felfelé.
**********
Tankönyv: F.1. – 11-20.oldal (Alakjelzők és jelzéseik 2-2.4.pontok)
Az órán vetített prezentáció itt érhető el, ami szintén segítségedre lehet a tanulásban.
******************************************************************************************************
ALAKJELZŐK ÉS JELZÉSEIK 2. rész
Alak tolatásjelzőket a két végállomáson, Széchenyihegy illetve Hűvösvölgy állomásokon alkalmazunk.
Tolatásjelzőt ott állítanak fel, ahol két különböző szolgálati ág vágányzata találkozik (pl. a vontatási telep határánál), vagyha a vonatok által járt vágányút felé rendszeres tolatás történik és nincs terelési lehetőség. A tolatásjelző a vonatok vágányútját védi az oldalról vagy szemből jövő tolatási mozgásoktól.
A tolatásjelzők szabványos állása a tolatást megtiltó állás.
Jelzéseikkel nem engedélyezik és nem is tiltják meg a tolatási mozgásokat, jelzéseikkel csupán azt jelzik, hogy az állomásfőnök által engedélyezett tolatás csak a tolatásjelzőig vagy a jelzőn túli vágányszakaszokon is végezhető.
Tolatni csak a tolatásjelzőig szabad (TILOS A TOLATÁS!)
A tolatásjelzőn túli vágányszakaszon is lehet tolatni (SZABAD A TOLATÁS!)
Nem biztosított jelzők, vagyis az utánuk következő váltókkal nincs szerkezeti függésük (le nem zárt, egyenes vagy kitérő irányú váltók esetén is állítható a tolatásjelző), viszont az állomás többi főjelzőjével szerkezeti függésben állnak. –> ha vonat érkezik vagy vonat indul és annak már szabad jelzést mutat a bejárati vagy a kijárati főjelző, akkor közben nem végezhetünk tolatást a vonat által bejárt vágányút felé, vagyis a tolatásjelző nem állítható Szabad a tolatás-állásba.
**********
Tankönyv: F.1. – 11-20.oldal (Alakjelzők és jelzéseik 2-2.4.pontok)
HÁZI FELADAT:
1. Rajzold le a füzetedbe a Gyermekvasúton alkalmazott, 5 különböző alakjelzőt!
Nem kell „művészi” szépségű rajz, elsősorban az egyes jelzők jelzést adó alkatrészére összpontosíts (1 vagy 2 jelzőkar, négyszögletes vagy kör alakú tárcsa), s ha ez kész, akkor színezd ki a jelzők árbocait is a megfelelő színűre!
2. Írd le a távolbalátás és a szabadlátás korlátozottságának fogalmát!
SZORGALMI FELADAT: Írd le az alábbi jelzők jelzési parancsát!
A) 1.kép
B) 2.kép
C) 3.kép
D) 4.kép
**********
FÉNYJELZŐK ÉS JELZÉSEIK
A fényjelzők nappal és sötétben is fényekkel fejezik ki jelzéseiket.
4 különböző fényjelzőt alkalmazunk a Gyermekvasúton.
-
- Bejárati (fő)jelző
Kijárati (fő)jelző
Előjelző (bejárati jelző előtt általános fékúttávolságra)
Ismétlőjelző
A főjelzők biztosítottak (szerkezeti függés az utánuk következő váltóval, illetve a többi főjelzővel).
A biztosított fény főjelzők és előjelzők sebességjelzéseket adnak.
A fényjelzőkkel adott jelzési parancsok értelme mindig ugyanaz, függetlenül attól, hogy milyen elnevezésű vagy rendeltetésű jelző adja azokat. (Az előjelzőn megjelenő folyamatosan világító sárga fény ugyanúgy a megállásra ad előjelzést, mint ahogyan a főjelző egy sárga fénye is.)
A továbbhaladást engedélyező jelzések egyrészt azt jelzik, hogy milyen sebességgel érkezhet a vonat eleje a jelzőhöz és milyen sebességgel haladhat tovább (a jelző utáni váltókon), másrészt azt is jelzik, hogy milyen sebességgel érkezhet a következő jelzőhöz.
A Gyermekvasúton a sebességjelzési rendszerben alkalmazott sebesség-értékek:
- a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebesség 20 km/h,
- a csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebesség,
- a megállást jelentő 0 km/h sebesség.
A fényjelzők jelzéseinek értelmezése
Ha a fényjelzőn csak egy fény világít, és az nem vörös színű, akkor ez azt jelzi, hogy a vonat eleje a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel érkezhet a jelzőhöz, s a jelzőn lévő fény színe, illetve folyamatossága vagy villogása jelzi azt, hogy milyen jelzés várható a következő jelzőn.
Egy fény = Egy kar (a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel)
Ha a fényjelzőn két fény világít
, akkor az alsó fény mindig sárga és sohasem villog. Ez az alsó sárga fény azt jelzi, hogy a vonat elejével a jelzőhöz legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad érkezni. A felső fény színe, illetve folyamatossága vagy villogása jelzi, hogy milyen jelzés várható a következő jelzőn.
Két fény = Két kar (csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességgel)
Amennyiben a fényjelzőn több fény világít, akkor annak jelzéseit mindig alulról felfelé kell értelmezni.
********
A fényjelzési rendszer alapszabálya
********
A főjelzők kiegészítő jelzései
A fény bejárati jelzőkön (tehát Csillebérc és Szépjuhászné állomás bejárati jelzőin) a továbbhaladást megtiltó jelzést szükség esetén Hívójelzés egészíti ki. A kiegészítő jelzés (villogó fehér fény) külön jelzőlapon jelenik meg, a főlapon világító vörös fény alatt.
A Hívójelzés azt jelzi, hogy a továbbhaladást tiltó jelzés ellenére a vonat a jelző mellett megállás nélkül elhaladhat, de csak olyan sebességgel, hogy bármilyen jelentkező akadály előtt meg tudjon állni. Ez a sebesség azonban a Gyermekvasúton a legjobb látási viszonyok között sem lehet nagyobb, mint legfeljebb 10 km/h.
A fény előjelző
Az előjelző a hozzá tartozó főjelző előtt általános fékúttávolságban azt jelzi, hogy milyen jelzés várható a következő főjelzőn akkor, amikora vonat eleje az előjelzőhöz érkezik. A Gyermekvasúton Csillebérc és Szépjuhászné állomás fény bejárati jelzői előtt üzemelnek fény előjelzők. (Ezeken az állomásokon a fény kijárati jelzőkre a fény bejárati jelzők adnak előjelzést, ezeknek tehát külön előjelzőjük nincs.)
**********
Tankönyv: F.1. 21-25.oldal (Fényjelzők és jelzéseik 3.1-3.7.pontok)
HÁZI FELADAT:
Rajzold le a füzetedbe az alak-, illetve a fény bejárati főjelző jelzését
– ha a vonat egyenes irányú váltókon át közlekedik,
– ha a vonat kitérő irányba álló váltókon fog behaladni.
Aki kedvet érez hozzá, az az egyes esetekhez tartozó váltójelző jelzéseket is a jelzők mellé rajzolhatja!
Segítség a hf. megírásához: Tk. 2-3. fejezet jelzős ábrái
**********
Az órai bemutató nyomtatható változata itt található.
***************************************************************************************************
FÉNYJELZŐK ÉS JELZÉSEIK
(az előző órai anyag folytatása)
Összefüggések a fényjelzők jelzései között
Az előző alkalommal megismerkedtünk a fényjelzőkkel kapcsolatos legfontosabb szabályokkal, megtanultuk a jelzéseiket, s most az egyes jelzési képek közötti összefüggéseket próbáljuk megérteni.
A különböző színekkel adott fényjelzéseknek a logikája hasonlatos a közúti jelzőlámpák jelzéseihez. Erről beszéltünk az órán, remélem emlékszel rá és talán könnyebben is sikerül megértened a vasúti fényjelzések összefüggéseit.
Az „egy kar – egy fény” elv alapján tudjuk, hogy amennyiben a váltó egyenesben áll, akkor a váltó előtt lévő bejáratii vagy kijárati jelző a továbbhaladást engedélyező jelzést csupán egyetlen fénnyel fogja megjeleníteni. A „két kar – két fény” viszont csökkentett sebességgel történő továbbhaladást engedélyez.
Bejárat/kijárat egyenes irányba álló – lezárt – váltón: 20 km/h
Bejárat/kijárat kitérő irányba álló – lezárt – váltón: 15 km/h
Bejárat/kijárat egyenes vagy kitérő irányba álló, le nem zárt váltón: 10 km/h (pl. Hívójelzés esetén)
A főjelzők jelzőárbócának színezése forgalomszabályozó szereppel is bír, hiszen az ilyen jelző mellett csak akkor szabad elhaladni, ha a jelzőn továbbhaladást engedélyező jelzés van. A főjelzőnél Megállj-jelzés miatt megállt vonattal tehát csak akkor szabad elindulni, ha:
– a jelzőn továbbhaladást engedélyező jelzés jelenik meg;
– az állomásfőnök élőszóban engedélyezi az elhaladást;
– az állomásfőnök Írásbeli rendelkezésen ad engedélyt a továbbhaladásra.
A Megállj-állású főjelzők melletti elhaladáskor adhatunk Hívójelzést vagy „Szabad az elhaladás” kézijelzést.
- ALAPHELYZET
Alaphelyzetben a váltók egyenesben állnak, a kijárati főjelző és a bejárati főjelző is Megállj-állásban vannak, a bejárati főjelző előtt lévő külön előjelző pedig erre utaló állást mutat.
A főjelzőkön lévő egy vörös fény értelme: Megállj!
Az előjelzőn lévő folyamatos sárga fény jelentése: Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A főjelzőn Megállj-jelzés várható!
- BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA(az állomás túlsó oldalán a kijárati jelző még továbbhaladást megtiltó állásban áll)
A kijárati jelzőn egy vörös fény:Megállj!
A bejárati jelzőn egy folyamatos sárga fény:Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A következő jelzőn megállj jelzés várható.
Az előjelzőn egy folyamatos zöld fény:Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A főjelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható.
A Megállj-jelzésre tehát mindig egy folyamatos sárga fény ad előjelzést, függetlenül attól, hogy bejárati jelzőn
vagy előjelzőn jelenik-e meg ez a jelzési parancs.
- BEJÁRAT-KIJÁRAT EGYENES IRÁNYBA(az állomás túlsó oldalán a kijárati jelző már továbbhaladást engedélyező állásban áll)
A kijárati jelzőn egy zöld fény: Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A következő jelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható.
A bejárati jelzőn egy zöld fény:Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A következő jelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható.
Az előjelzőn egy folyamatos zöld fény: Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A főjelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható.
- BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA (az állomás túlsó oldalán a kijárati jelző még továbbhaladást megtiltó állásban áll)
A kijárati jelzőn egy vörös fény:Megállj!
A bejárati jelzőn két folyamatos sárga fény (ALAPSZABÁLY: az alsó mindig sárga és sohasem villog.
..)
Szabad legfeljebb 15 km/h sebességgel! A következő jelzőn Megállj-jelzés várható.
Az előjelzőn egy VILLOGÓ sárga fény: Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A főjelzőn legfeljebb 15 km/h sebssséggel továbbhaladást engedélyező jelzés várható.
A bejárati jelzőn megjelenő alsó fény a főjelző utáni váltó kitérő állása miatti csökkentett sebességre utal („két kar – két fény”, kitérő irányú váltó, csökkentett – legfeljebb 15 km/h – sebesség), míg a felső fény mindig a következő jelzőn lévő jelzésre utal. Az előzőekben már leírtak szerint tehát a kijárati jelző vörös fényére itt is a sárga fény ad előjelzést.
- BEJÁRAT-KIJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA (az állomás túlsó oldalán a kijárati jelző már továbbhaladást engedélyező állásban áll)
A kijárati jelzőn egy sárga és fölötte egy zöld fény: Szabad legfeljebb 15 km/h sebességgel! A következő jelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható.
A bejárati jelzőn egy sárga és fölötte egy VILLOGÓ sárga fény: Szabad legfeljebb 15 km/h sebességgel! A következő jelzőn legfeljebb 15 km/h sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható.
Az előjelzőn egy VILLOGÓ sárga fény: Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A főjelzőn legfeljebb 15 km/h sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható.
A fentebb felsorolt forgalmi helyzetekben is jól láthatóak a fényjelzési rendszer legfontosabb logikai elemei:
- A Megállj-állásra mindig egy FOLYAMATOS sárga fény ad előjelzést (előjelzőn és bejárati jelzőn egyaránt).
- A csökkentett sebességre mindig VILLOGÓ sárga fény ad előjelzést.
- A két fény mindig kitérő irányú váltón történő közlekedésre utal: akár a bejárati jelző utáni bejárati váltónál, akár a kijárati jelző utáni kijárati váltónál. Az alsó fény ilyenkor MINDIG SÁRGA ÉS SOHASEM VILLOG. Ez az alsó sárga fény jelzi a kitérő irányú váltón alkalmazható csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességet, míg a felső fény utal arra, hogy milyen jelzés várható a következő jelzőn. Ha a következő jelzőn ekkor még egy vörös fénnyel Megállj-jelzés van, akkor erre a felső sárga fény fog utalni. Ha azon már továbbhaladást engedélyező jelzés van (kitérő irányú kihaladás), akkor megint a csökkentett továbbhaladásra utaló VILLOGÓ SÁRGA jelenik meg felső fényként.
**********
EGYÉB JELZŐK
A jelzők csoportosítása forgalmi szempontból:
– főjelzők
– előjelzők (ismétlőjelzők)
– tolatásjelzők
– EGYÉB JELZŐK
VÁLTÓJELZŐ
A Gyermekvasút területén csak egyszerű váltók vannak. A váltók feladata, hogy a haladó járműveket tereljék eredeti irányuktól jobbra vagy balra. A váltó állásáról, s ezáltal a váltón alkalmazható sebességről a váltójelző (illetve a súlykörte) jelzései tájékoztatják a mozdonyvezetőt.
– A váltó csúccsal szemben illetve gyök felől haladó menet részére EGYENES
irányba áll.
* Fekete mezőben függőleges fehér téglalap.
Egyenes irányba álló, helyszíni állítású váltók esetén mindig az ellensúly fehérre mázolt fele van felül.
– A váltó csúccsal szemben haladó menet részére KITÉRŐ
irányba áll.
* Fekete mezőben egy csúcsban végződő fehér nyíl, melynek hegye a kitérés irányát jelzi.
Kitérő irányba álló, helyszíni állítású váltók esetén, mindig az ellensúly vörösre mázolt fele van felül.
– A váltó gyök felől haladó menet részére KITÉRŐ irányba áll.
* Fekete mezőben egy vízszintes fehér téglalap.
A kitérő irányba álló, helyszíni állítású váltók esetén mindig az ellensúly vörösre mázolt fele van felül.
A helyszíni állítású váltók súlykörtéje fehér-vörös, a központi állítású váltóké pedig szürke színű.
Csupán érdekességként említettem az órán, hogy a „nagyvasút” egyes mellékvonali állomásain ún. rugós váltók is vannak, amelyeknek sárga színű a súlykörtéjük.
A váltók szabványos állását a helyszíni állítású váltóknál az ellensúlyra festett – talpán álló A-betű – jelzi. A váltók szabványos állása lehet egyenes vagy kitérő. A Gyermekvasút területén, Széchenyi-hegy állomás 2-es számú váltójának pl. a szabványos állása kitérő.
VÁGÁNYZÁRÓ-JELZŐ
A Vágányzáró-jelző a csonkavágányok végének megjelölésére, valamint a fordítókorongon történő mozgások szabályozására szolgál.
Megállj!
Fekete szegélyes kör alakú fehér mezőben vízszintes fekete sáv. A csonkavágányok végén alkalmazott Vágányzáró-jelző csak Megállj-jelzést tud adni.
Szabad
Fekete mezőben függőleges fehér téglalap. A jelzés azt jelenti, hogy a fordítókorongot a menet részére megfelelő helyzetben rögzítették.
Néhány mondat azokról a balesetekről, amiket nagyvasúti példaként említettem:
*************************************************************************************************
7. óra 7. óra vázlata 7. óra vázlata*************************************************************************************************
Keresd az Alagút portálon is!
Folyton frissülő F1 témakör 1. óra 2. óra 3-4. óra 5-6. óra 7. óra 7. óra vázlata 7. óra vázlata
