Habár a mai napunk egy kissé hűvösebb, borúsabb, mint az elmúlt napokban, ez még véletlenül sem jelenti azt, hogy a délutánod is ennek megfelelő hangulatban fog telni. Kapj fel egy pokrócot és gubózz be a fotelbe, a többit pedig bízd ránk!
Lassan két hónapja lesz, hogy otthagytad az iskolapadot, a barátokat, akikkel olyan jó volt nevetgélni valamin a szünetekben, a padtársat, aki mindig megosztotta veled a csokiját és persze a tanárokat, akik olykor-olykor megkínoztak egy számonkérés alkalmával, de itthonról mégis szívesen gondolsz rájuk. Mondanod sem kell, ha nem is minden apró részlete, de azért hiányzik, tudjuk.
Éppen ezért, most igyekszünk visszacsalogatni az emlékeket Karinthy Frigyes Tanár úr kérem c. zseniális művével.
A regényben rejlő különálló történetek egy 16 éves fiú, Bauer szemén keresztül mutatják be a diákéletet. Habár az XX. század elején, nagyjából száz évvel ezelőtti körülmények között játszódik, a legtöbb mozzanat teljes mértékben megtalálható a mi (nem távoktatásos) hétköznapjainkban is. Ha az ébresztő óra hangos ricsaja előtt félálomban gyakran jut eszedbe, hogy mennyi mindent nem készítettél el a házi feladatok közül, ha ismerősek az ,,elnézést, lerobbant a kocsi” féle késések az első óráról, ha közös összefogással az osztálytársak megviccelése már nagyon hiányzik és röhögnétek már egy jót a skacokkal, hogy ki tud viccesebbre kihozni egy felelést, akkor ez a könyv biztosan mosolyt fog csalni az arcodra. 🙂
Ehhez nincs is más dolgod, mint a borítóra kattintva megkezdeni az olvasást!
Ezennel pedig búcsúznánk is a megszokott módon:
,,Az olvasás – ha élvezetet okoz – segít élni. Átélni és túlélni is.” (Vekerdy Tamás)