Idén december 15-én fog véget érni az év.
Ez történne, ha most, 2023. év beköszöntével állnánk át a korábbi julián naptárról a Gergely-naptárra. De hogy is keletkezne ez a 16 napos csúszás? Mi volt a julián naptár hiánya? Na és mit adtak nekünk még a rómaiak?! E heti Technika és tudomány rovatú cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ!
Viszonylag korán, már általános iskolás korunkban megtanuljuk, hogy az év nem 365 napból áll, hanem igazából 365,25 napból (tehát 365 nap és 6 órából). Nos, ki kell ábrándítanom a cikk olvasóit… Ezt már Kr. e 45-ben is tudták a rómaiak… Sőt: emiatt a julián naptár (vagy más néven Julianus-naptár) is tudta, hogy négyévente be kell tenni egy szökőnapot, hogy a lemaradást behozzuk.
Sajnos még egyszer ki kell ábrándítanom mindenkit… ez nem igaz: se jól nem tanítják, se a rómaiak nem voltak elég pontosak:
1 szoláris év = 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc
Szoláris vagy tropikus évnek nevezzük azt az időt (pontosan megadva), amíg a Föld megkerüli a Napot egyszer.
Így igazából a Julián-naptár 11 perc 14 másodpercet késik a valósághoz képest. Nos, ez nem sok, vannak dolgok, amik ennél többet késnek… Viszont, ha ez az idő minden egyes évben még egyszer rárakódik 128 éven át, akkor már 1 napot késik a naptár. Így 2067 év elteltével belátható, hogy már 16 napot késne a julián naptár, így 2022. december 31-én még csak 2022. december 15. lenne.
Ezért volt szükséges bevezetni a Gergely-naptárat, ami már tudta, hogy ezt a késést úgy tudja csökkenteni, ha minden 100. év a 4-gyel oszthatóság ellenére még sem lesz szökőév. Na, ez viszont már túl kevés, és sietne… Szóval minden 400. év mégis legyen inkább szökőév.
Tehát a Gergely-naptárban minden 4. év szökőév, viszont minden 400-zal nem osztható kerekévszázad pedig nem szökőév.
„És ez már elég pontos?” – kérdezhetitek többen…
Röviden: nem. De a szökőmásodpercek története már egy másik Technika és Tudomány cikk témája…
