„Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét. Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta, mint aki éjjel-nappal ezen töri a fejét. A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a lapos csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.…”
A csokoládé sok ember számára minden napi édesség. De vajon honnan ered a csokoládé? Hogyan készítik? És a kakaófa terméséből, hogy lesz táblás csoki?
Felfedezése
Igazából senki nem tudja, hogy hogyan fedezték fel a csokoládét. Azonban, kb. 3000 évvel ezelőtt a Mexikóban élő olmékok voltak az első emberek, akik csokoládét készítettek. Rájöttek, hogy a tokból ki kell kaparni a babokat, azokat hagyni kell erjedni majd a napon megszárítani, tűzön pörkölni és pasztává őrölni. Ők összekeverték vízzel, fűszerezték és ital formájában fogyasztották.
Termesztése
Az olmékok egy idő után a saját földjükön kezdték le termeszteni a kakaófát. Ez a növény Dél-Amerika őserdeiben él. Maga a fa akár 15 m magasra is felcseperedhet, de az ültetvényeken 3 m-nél magasabbra nem nőnek. Az ellipszis alakú termés 15–30 cm hosszú, sárga, narancs, piros, lila vagy barna színű. A terméshús fehér, rózsaszín vagy barna. Egy-egy termésben általában 60 mag nő. A termések a fa törzsén találhatóak, mert nem szeretik a napfényt.
Csokoládé feldolgozása és gyártása
A kakaófa terméséből kiszedegetik a babokat, azokat banánlevelek közé teszik és hagyják érlelődni. Ez alatt elkezd kialakulni az aroma. Ez után nap vagy meleg levegő segítségével a magokat szárítják, hogy csökkenjen a víztartalmuk. Majd megpörkölik a kakaóbabokat, ami új árnyalatot ad és, így alakul ki a csokibarna szín. Aztán jön az őrlés, amitől folyékonnyá válik. A kakaómasszából kakaóport állítanak elő vagy cukrot és tejport adnak hozzá, meg egy kevés vaníliát. Ezután a kakaómasszát még hengerek között finomítják. Az arányok és a tökéletes íz érdekében még ilyenkor is adnak hozzá kakaóvajat, illetve ízesítik fűszerekkel. Ezután a masszának még finomítják az állagát és az ízét, és eközben is csökken a víztartalma. Majd fényessé és ropogóssá varázsolják a csokoládét.
A csokoládé kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül. Három féle van: ét-, tej-, és fehércsokoládé.
De mi is a különbség a három fajta között?
Az étcsokoládénak legalább 43%-os a kakaótartalma, míg a keserű csokoládéknak 85-90%-os. A tejcsokoládénak tartalmaznia kell a kakaó szárazanyagból min. 25%-ot, továbbá a tejszárazanyagból min. 14%-ot. Tejcsokikészítés közben a tiszta kakaó egy részét tejtermékkel helyettesítik.
Mivel a fehér csokoládé egyáltalán nem tartalmaz tömény kakaót, igazából nem is csokoládé. Kakaóvajból készül, amihez tejet, továbbá cukrot és vaníliát adnak.
A csokoládé Európában a 16. században vált ismerté. A kakaónak az igazi felfedezője Hernán Cortés volt, aki 1519-ben érkezett a mai Mexikó területére. Itt az aztékok fogyasztás mellett, fizetőeszközként is használták a kakaóbab barna szemeit. Cortés rájött, hogy az ital tápláló és frissíti a szellemet, ezért a katonáival itatott a fűszeres nedűből, így ők egész nap képesek voltak menetelni. A spanyoloknál felébredt az üzleti érzék, így a hajóikon Európába szállítottak kakaót. Ekkor még mindig csak ital formában fogyasztották. 1843-ben kezdte el forgalmazni az első „szilárd” csokoládét az angol Cadbury cég. 1847-ben találták fel a csokoládészeletet és 1876-ban kísérletezték ki az első tejcsokit a svájci Nestlé fivérek. Először Belgiumban kezdték el gyártani a pralinékat, ahol még ma is hagyománya van a kézi gyártásnak. A haza sikertelen kísérletek után két cukrász, Stühmer Frigyes és Gerbeaud Emil tudott maradandó vállalkozást létesíteni Budapesten és felvenni a versenyt a külföldiekkel. A magyar ipar úttörőiként tartották számon őket kortársaik. Az általános iparfejlődés ezen a területen is meghozta gyümölcsét: a 19-20. század fordulóján közel 60 üzemben készítettek csokoládét.
A csokoládé egészséges!
~Ha megfelelő csokoládét mértékkel fogyasztunk, annak jótékony a hatása, hisz a csokiban 300-nál több alkotóelem van.
– A szívnek jót tesz, mert tele van antioxidánsokkal. Annál jobb a csoki hatása, minél magasabb a kakaótartalma.
– Az agyműködést serkenti. Segít némely alkotó eleme abban, hogy éberek legyünk és boldognak érezzük magunkat.
– A csontritkulás megelőzésében is szerepe lehet, főleg a tejcsokoládénak. Egy tábla tejcsokiban több mint kétszer annyi a kalcium, mint egy pohár zsíros tejben.
Hozzászólás