Te tudtad, hogy a tavasz tele van jeles napokkal? Némelyiket már nem is ünnepeljük, pedig nem ártana mindegyikre odafigyelni. Lássuk, milyen ünnepek vannak márciusban, áprilisban és májusban!
Március 4. Kázmér napja
Baranyában ez a patkányűző nap. Ilyenkor nézték meg az emberek, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban.
Március 8. Nőnap
A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet minden év március 8-án tartanak. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, demonstratív nap volt.
Március 12. Gergely napja
Ez a nap eredetileg a diákság ünnepe! A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ugyanis ekkor emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Ezen a napon a diákok maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Gergely napja tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, hiszen a szeptemberi tanévkezdést csak a 19. században vezették be.
Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és játékokkal emlékeztek Gergely pápára. Bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába csalogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.
Március 15. Nemzeti ünnep
Az 1848. március 15-i forradalom célja a Habsburgok uralmának megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. 1989-ben először volt munkaszüneti nap. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Március 21. Benedek napja
A csillagászati tavasz kezdete. Szent Benedekről kapta a nevét, aki a bencés rend alapítója. Néhány helyen fokhagymát szenteltek ezen a napon, aminek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.
Április 12. Gyula napja
Az év századik napja, ezért száznapnak is nevezik. A délebbi városokban ez féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel.
Április 24. Szent György napja
A sárkányölő napja, aki a lovagok, katonák, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.
Magyarországon az állatokat ekkor hajtják ki a legelőre, újra munkába állnak a juhászok, kanászok. Az ország számos városában Szent György napján tüzeket gyújtottak, melyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.
Húsvéti ünnepkör
Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészahkor ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt ették.
A kereszténység a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvétvasárnapig a nagyhét.
Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, amit a pap aztán kioszt a hívek között. Gyakran leszúrták a földbe a barkákat, mondván, hogy elűzi a férgeket. Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, hogy gyászolják Jézust. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót…), a bő termés reményében.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. Nagypéntekhez babonás félelmek kötődtek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok.
Húsvét hétfő a locsolkodás napja. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürdették őket – sajnos, ha hideg volt húsvétkor, bizony betegség is származhatott ebből. Fehérvasárnap a húsvétot követő vasárnap, a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás.
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. Egykor a húsvéti Holdban egy nyúl képét fedezték fel. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap. Eredetileg zsidó ünnep. Ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a jázmin és a bodza.
Május 1.
Május első napján májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. Több napig tartó fesztiválokat tartottak, aminek a neve: majális. A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel fejezték ki, hogy melyik lány tetszik nekik.
🙂