Friss Szakmai

Lélektani oldalvédelem: eszik vagy isszák?

Vasútpszichológia rovatunk következik, melynek valószínűleg első és egyben utolsó darabját publikáljuk, a lélektani oldalvédelemről. Ez a szó sokaknak nem mond újat, hiszen valamennyi szakmabeli embernek tanítják, mondhatni alapműveltség a vasutasok között. Azonban, akik még nem tudják, hogy ez a szóösszetétel mit jelent, azoknak az ismeretlenség romantikájával hat az az érzés, amikor külön-külön megérted a szavakat, egyben viszont mégis idegenkedsz tőlük.

60 éves lett Mácsai Pál - A színész, aki minden szerepében lenyűgözi a közönséget | Femcafe“lélektan”: külföldiül pszichológia. Az utóbbi szót biztosan sokat hallottad már. A pszichológia, magyarul lélektanaz emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudományág” – Wikipédia. Ismét számíthattunk a szabad enciklopédia segítségére, azonban ezzel már az olvasók nagy többsége tisztában volt. Tegye fel a kezét, aki igen. Naugye!

“oldalvédelem”: Valószínűsítem ezzel is sokan megismerkedtetek már. Az oldalvédelem célja a vonat-, esetleg tolatóvágányutakat védeni az oldalsó veszélyeztetésektől. Ez megvalósulhat a váltók védőállásukba való lezárásával, illetve siklasztósaruk és vágányzáró sorompók vágányra helyezésével. Ez okés, de mi is az a védőállás? Ezzel biztosan minden gyermekvasutas találkozott, ugyanis még ha nem is tudtátok, Széchenyihegy állomáson is van oldalvédelem a biztosítóberendezés függőségei szerint. Tételezzük fel, hogy az első vágányra szeretnél bejárati vágányutat készíteni. Az emeltyűk helyes állásának ellenőrzéséhez, vegyük segítségül az elzárási táblázatot.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy a 3-as váltót ilyenkor miért kell kitérőbe állítani? Nekem anno valaki azt mondta, hogy így egyszerűbb a gyerekeknek követni a váltók állását, azonban az igazság ennél több. A válasz az oldalvédelem. Ugyanis ha a 3-as váltó csúccsal szemben haladó menet részére kitérő irányban áll, akkor az első vágányra bejáró vonatot nem veszélyezteti, egy második vágányon, a nyílt vonal felé mozgó másik jármű (a mozgás oka például lehet járműmegfutamodás). Ezt szemlélteti az alábbi ábra:

Sárgával van jelölve a bejáró vonat, kékkel a második vágányon mozgó jármű. A nagyobb állomásokon nyilvánvalóan a védőváltók már nagyobb számban jelen vannak. Ha láttatok lezárási táblázatot olyan állomásról, ahol több váltó van, mint 2, akkor találkoznotok kellett bekarikázott betűkkel. Azoknál a váltóknál fordul ez elő, amelyek nem szerepelnek a vágányútban, de a közlekedés biztonságos megvalósulásához, azokat védőállásba kell állítani. Az E és K betűk ebben a formában is változatlanul belekerülnek a táblázatba, abban az esetben ha ezt bekarikázzák, az azt jelenti, hogy az egy védőváltó védőállása.

Mondhatni megmagyaráztuk a lélektan és az oldalvédelem szavakat. Ezek után jön a kérdés, hogy összerakva mit jelent a lélektani oldalvédelem? Erre a kérdésre először egy másik elgondolkodtató kérdéssel kontrázok. Adva van nekünk az ábrán látható kétvágányú fejállomás. Először beérkezik egy vonat (amit középső ábra mutat), az egyenesbe lezárt 2-es és 8-as váltókon. A cikkben már említett módon ki tudjuk logikázni, hogy a 6-os és a 4-es váltó eközben egyenesben vannak lezárva, a védőállásukban. A peron mellett megáll a vonat, átszerel a másik vezetőállásba, majd indulna is vissza, azonban előtte érkezik egy újabb szerelvény a másik vágányra. A 2-es, 4-es váltó kitérőben, a 6-os váltó egyenesben lezárva, a kérdésem a következő. A 8-as váltónak ebben az esetben mi a védőállása?

Ez a kérdés az elővárosi vasúti szakértők fejét is törte évekkel ezelőtt. Adná magát a válasz, hogy a 8-as váltónak, az egyenes irány a védőállása, ugyanis egy megfutamodott járműnek ebben az esetben kell megtennie több utat a kék vágányúton behaladó vonatig, ezáltal annak több ideje van biztonságosan behaladni. Ebben a kérdésben anno így is döntöttek, azonban az élet közbeszólt, és átalakította a rendszert.

Mint már említettem ez a probléma az elővárosi vasutakon, vagy metrókon jelentkezett. Ezeknek az üzemeknek egyik legfontosabb jellemzője a sűrű követési idő (utóbbinak akár másfél perc, azaz 90 másodperc (!)). Amikor a 8-as váltó egyenesben volt lezárva, és már állt egy vonat az azon túli vágányon, sok járművezető reflexszerűen fékezni kezdett, ugyanis megijedtek, hogy a váltó a foglalt vágányra terelő állásában van. Ezek az ijedtségből adódó fékezések pedig olyan méreteket kezdtek ölteni, hogy menetrendi késések lettek az eredmények. A helyzetet tarthatatlannak ítélték, a megoldás pedig az lett, hogy ilyen esetekben a 8-as váltónak látványosan nem a foglalt vágány felé kell állnia, így az új védőállása a kitérő. Oka pedig nem más, mint a lélektani oldalvédelem.

Címkék