A téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a nyári olimpiáké. További jellegzetessége a téli olimpiai játékoknak, hogy a rendezvények sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiák esetében. Például 1964-ben Innsbruckban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hómennyiség okozott gondot.
Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték Chamonix-ban. A párizsi olimpia folytatásaként „téli nemzetközi sportheteket” rendeztek, amit a rendezvény sikerének köszönhetően ma már az első téli olimpia néven tartunk számon. A játékok műsorán a már a korábban a nyári olimpián szereplő jégkorong és műkorcsolya mellett megjelentek az északi síversenyek, a gyorskorcsolyázás és a bob.
Idén az oroszországi Szocsi adott otthont ennek a gigantikus eseménynek. Ez a város a Fekete-tenger partján fekszik és egy rendkívül látogatott üdülővárosként funkcionál. Nem túl hideg időjárásának köszönhetően itt csak a fedett pályás sportágak versenyzői mérték össze képességeiket. A nagyobb területű, illetve havas sportokat a Szocsitól 60 kilométerre található Krasznaja Poljana település közelében bonyolították le, amely magasan a tengerszint fölött van.
Minden nagyobb sportesemény rendelkezik saját kabalafigurával. Így egy konkrét játékot jobban meg tudunk jegyezni jelképükről, nagyon jó marketinget nyújt az eseményeknek, rengeteg különböző szuvenírt lehet belőlük készíteni, de magán az eseményen is szívesen nézi az ember az aranyos figurákat a mérkőzések közti szünetekben. Oroszország szavazásra bocsátotta saját kabaláinak terveit, hogy az emberek dönthessenek arról, kit szeretnének viszont látni az Olimpia ideje alatt. Végül nem tudtak dönteni és a három legtöbb szavazatot kapott figurát tették hivatalossá: a hópárducot (28%), a jegesmedvét (18%) és a nyulat (16%).
Az olimpiai lángot 2014. február 7-én gyújtották meg és közel két hétig égett. Ez alatt a két hét alatt több mint 10 sportág képviselte magát és pontosan 98 számban avattak bajnokot. Sok érdekesség volt, például idén újra versenyeztek a jamaicai bobosok, akik 1988-ban szerepeltek először. Erről készült a híres „Jég veled” című film. Több új sportág is megmutatta magát. Az egyik legnézettebb sport a síugrás, mely női versenyzői idén versenyezhettek először az olimpia keretein belül. Az 1950-es 1960-as évek idején még Magyarország is képviselte magát ebben a sportágban. Akkoriban rengeteg síugró sánc volt az ország területén.
Egy ilyen volt a régi normafai sísánc. A Hármaskút-tetőn állt, János-hegy felé nézett, fénykorát 1952-ben élte, mikor több versenyt is rendeztek rajta. Többször pótolták ki a hosszát, de a hely „hószegénysége” miatt egyre ritkábban látogatták. Többször próbálkoztak műhóval, de a sánc egy idő után használhatatlan lett, életveszélyessé vált és le kellett bontani.
Sokak szerint a legszebb sportok egyike a műjégkorcsolya. Ennek több száma is van a női, férfi, páros és jégtánc. A magyarok ebben a sportban érték el legjobb téli olimpiai eredményüket a 2. helyezést 1948-ban és 1980-ban. Ha szépsége nem is győzött meg, érdemes nézni a közvetítéseket a tévében, mert hátha eltanulunk pár mozdulatot a Revoirra.
Hozzászólás