A felsőpetényi kisvasút idegenforgalmi lehetőségei és nehézségei
és a Diósjenő–Romhány vasútvonal sorsa
Kattints lejjebb az „Olvasd tovább!” gombra!
A bányavasút alapadatai
A felsőpetényi kisvasút a Cserhátban, Bánk nagyvasúti állomás és Felsőpetény-Bányatelep között található. Nyomtávolsága 600 mm (hasonlóan az almamelléki és a kemencei kisvasúthoz), üzemi vonalhossza 5,1 km. Különlegessége, hogy pályája a Felsőpetény határában lévő kaolinbányában felszín alatti bányavasútként folytatódik. A felszínen „lapos orrú” C50-es, a bányában akkumulátoros vontatású EL-9-es mozdonyok (eredetileg 2-2 darab, az egyik C50-est jelenleg Istvántelken javítják) vontatják a szerelvényeket. Bánkon vágánytengely-ugrásos körüljárási lehetőség és háromvágányos nagyvasúti átrakóhely is található. A felsőpetényi bányatelepnek gazdagon szétágazó fűtőházi vágányhálózata van. A kisvasút sohasem volt közforgalmú személyszállításra megnyitva.
Homályos múlt
A felsőpetényi kisvasút mindig jóval kevésbé volt ismert a legtöbb magyarországi keskenynyomközű vasútnál, azoknál is, amelyeken szintén csak teherszállítás folyt (ilyen voltak például a ’90-es évek elejéig a kemencei, a szobi és lenti kisvasút). Ez annak is köszönhető, hogy a felsőpetényi tehervonatok nem szerepeltek a MÁV menetrendkönyvében, ellentétben az említett három kisvasút járataival. Ma sem fellelhető az interneten, kik és mikor építették a felsőpetényi vasutat, amelynek eredeti hivatalos megnevezése (mint pl. gazdasági vasút, állami erdei vasút) sem ismert. Így csak annyit állíthatok: nagy valószínűséggel 1909. július 11. után, amikor átadták a Diósjenő-Romhány vasútvonalat, a MÁV 76-os vonalát, amelyen Bánk állomás található. Ismerjük meg ezt a vasútvonalat!
A mellékvonalak mellékvonalainak sorsa
Magyarországon az 1800-as évek végére, a Baross Gábor közlekedési miniszter irányításával megvalósított vasútépítési program eredményeként rendkívül sűrű vasúthálózat jött létre. Több helyen mellékvonalból kiágazó, fejállomásban végződő (zsák)vonalakat hoztak létre. Ilyen volt a Vác-Balassagyarmat vonalból kiágazó 76-os vonal is, amelynek a 2000-es évek elején még elég jelentős teherforgalma volt, nemcsak a felsőpetényi agyagot továbbították rajta, hanem nagy mennyiségű fát és kis helyi üzemek termékeit is. Rétság, Bánk és Romhány állomásokon is komoly árufelvételt bonyolítottak le. A pálya állapota azonban felújítás híján gyorsan romlott, 2005-ben a tehervonatok már csak 10 km/ó sebességgel közlekedhettek a vonalon. A személyvonatok is csak 20 km/ó-val haladhattak már ebben az időben, a 18 kilométeres utat 2006-ban 50-55, 2007-ben 48-50 perc alatt tették meg. A lassú haladás miatt a személyforgalom erősen csökkent annak ellenére, hogy Bánk és Rétság között a vasút adja a legrövidebb összeköttetést, Tolmács és Diósjenő között pedig nincs is a pályával párhuzamos közút. 2007. március 3-án 13 másik mellékvonalhoz hasonlóan Diósjenő és Romhány között is elment az utolsó menetrend szerinti személyszállító vonat. Tolmácson, a Rétságtól 2 kilométerre lévő zsákfalu csak ezóta van autóbuszközlekedés. A 2009. decemberi vonalbezárás után csak ott maradtak mellékvonalból kiágazó, fejállomásban végződő mellékvonalak, ahol nagy a helyi utasforgalom (ilyen pl. a Tatabánya–Oroszlány vasútvonal vagy a csömöri HÉV), több ilyen vonal ekkor szűnt meg (Kisszénás–Kondoros, Vésztő-Körösnagyharsány, Sáránd–Létavértes).
Szintén homályos jelen a kisvasúton –
mi van ott, ahol nincs semmi?
Nemcsak a felsőpetényi kisvasút történetének kezdete bizonytalan, hanem az is, pontosan mikor állt le a Bánk és Felsőpetény közötti agyagszállítás és Bánkon az átrakás. Valamikor 2002 és 2005 között történt ez. 2005-ben még folyt a bányászat és a bányatelepen belüli kisvasúti forgalom, de Bánk felé már nem mentek vonatok.
A vegyes állapotokat jól mutatják az alábbi 2005-ös képek. A felsőpetényi bányatelepen belüli mozgásokat a C50-essel végzik, a felszíni pálya rossz állapota miatt a telep egy részén az EL-9-es mozdonyok nem közlekedhetnek. A bánki körüljárót vastagon fedi a gaz, ma itt szépen megtisztított és jól járható a pálya. A harmadik képen a bánki átrakó betonszerkezete alatt található, elfeledett, a kisvasúthoz már nem kapcsolódó keskenynyomközű vágány található, amely kanyarban végződik, ütközőbak nélkül nekivezet a domboldalnak. Ezt a vágányt 2009-re ellopták.
2006. szeptember 13-án tartották meg Felsőpetényben a második bányásznapot. Ez volt az első olyan bányásznap, amikor a mélyművelésű bánya már nem üzemelt – tehát a teherforgalom már teljesen leállt – , és ekkor közlekedett az első személyszállító vonat a vonalon, a kemencei kisvasutat életbe tartó Kisvasutak Baráti Köre (KBK) szervezésében.
A nagyvasút leállítása óta is minden szeptember második hétvégéjén megrendezik a bányásznapot, ekkor személyvonatok is járnak a kisvasúton. 2007 óta a bányásznap egyben kisvasúti nyílt nap is, a látogatók beléphetnek a zárt bányatelepre is. A KBK szeretné a felsőpetényi kisvasutat rendszeres személyforgalommal és az országban egyedülálló bányalátogatási lehetőséggel üzemeltetni, de ez többek között a rossz megközelíthetőség és a pénzhiány miatt jelenleg még nem lehetséges. A vasút számos lehetőséget rejt magában. Bánk állomástól egy kilométerre például kedves gyermektábor van, mesefigurákkal feldíszített faházakkal, sajnos használaton kívül. Ha ezt működtetnék, akár gyerekszolgálat is szóba jöhetne Bánk és Felsőpetény állomásokon és a vonatokon.
Egy másik rendezvény 2008-ban: gyermeknap a bányában. A fiatal részvevők az üzem területén agyagozhattak, az idősebbek ismerkedhettek a vasútüzemmel és a bányászat módszereivel, személyvonat is közlekedett. Az utolsó képen a C50-es háromfelé ágazó váltón halad át Felsőpetényben.
A KBK néha a rendezvényeken kívüli időpontokban is közlekedtet különvonatokat Felsőpetény és Bánk között. Reméljük, hamarosan mi is utazhatunk egy ilyen vonaton!
Tóbiás András
Források: kisvasut.hu, wikipedia.hu, vasutallomasok.hu, trains.hu, mr1.hu. A képek a trains.hu és a kisvasut.hu oldalakról származnak.
Mi az oka annak, hogy 2014-ben felbontották a kisvasút vágányát Felsőpetény-Bánk között?????????