Kőbánya-Kispest vonatforgalma 2/2

A fővonal jellegzetes személyszállító vonatai

(Csak ínyenceknek! A többiek ugorjanak a következő fejezetre! )

Az ország egyik legfontosabb vasútvonalán óránként közlekednek az InterCity-k, felváltva a Záhonyig közlekedők és a Keleti–Nyugati között járó (közben persze Debrecent, Nyíregyházát, Miskolcot érintő) ,,körIC”-k. Ezek jellemzően az első generációs (Bp, Ap) IC-kocsikkal közlekednek, a körIC-k gyakran kerékpárszállító halberstadti vezérlőkocsikkal (Bybdtee). Az elmúlt pár hónapban egyre gyakrabban húzzák a Szilik helyett TRAXX mozdonyok ezeket a vonatokat, és megjelentek az újabb, külső elektronikus kijelzőkkel is fölszerelt személykocsik. Rendszeresen lehet látni – régebben mindig a 8.37-es Cívis IC volt – a Varga Lászlóról elnevezett, Samu becenevű motorvonatokat (BVmot motorkocsi, Bmxz, Amxz, Bmxtz mellékkocsik). Az InterCitykre sajnálatos módon nem lehet felszállni Budapest-bérlettel, sőt ezek a vonatok a Nyugati felé Kőbánya-Kispesten és Zuglón csak leszállás céljából állnak meg. A záhonyi IC-k között találjuk meg a moszkvai járatokat is.

Nagyjából óránként közlekednek ebbe az irányba az egyszerű sebesvonatok is. Záhonyból napközben ugyanilyen gyakorisággal indulnak a csak Ceglédig (mindössze 263 km) közlekedő, tényleg mindenhol megálló személyvonatok, itt át kell szállni a helyi vonatokra. A legutolsó záhonyi vonat viszont nem tréfál, bejön Pestre: 6 óra 2 perc alatt teszi meg a 336 kilométeres utat. A személy- és sebesvonatok jellegzetes kocsijai a fülkés B kocsik és az első osztályúból leminősített, párnás üléses, termes Bp-k (egykori Ap-k).

Szintén óránként járnak a szegedi gyorsvonatok: ezek nagy előnye, hogy föl lehet rájuk szállni bérlettel, kivéve a vonatok végén található 2-3 IC-kocsit. A többi kocsi jellegzetesen szintén fülkés, de mindig van a szerelvény végén egy Bhv-bicikliszállító (BDbh) kocsi, néha több is. Van szentesi vonat is, ez igen változatos kocsiösszeállítással és meglepő módon a monori, szolnoki járatokkal ellentétben kifejezetten pontosan közlekedik. (Két éve még Hódmezővásárhelyről jött.) Aztán ott vannak a nyári menetrendben közlekedő, elképzelhetetlenül hosszú menetidejű balatoni vonatok: Keszthelyről illetve Tapolcáról mennek Záhonyba, Fonyódról Szegedre – budapesti fejpályaudvar érintése nélkül, szintén a Ferencváros–KöKi útvonalat használva.

A szolnoki zónázó és monori személyvonatok meg nem túl izgalmasak. A felújított, sajnos elég hamar összegrafitizett ,,posta” Bhv-k-at és a hozzájuk tartozó kerékpárszállító vezérlőkocsikat (BDt) húzzák a remotorizált V43-mas mozdonyok. Hétvégénként FLIRT motorvonatok is közlekednek.

Fejpályaudvari forgalom helyett Bhv-kiállítás

Ahogy tavaly írtam, 2008-tól a lajosmizsei vonatok újra bejárnak a Nyugatiba, így Kőbánya-Kispest 9.-10.-11. (csonka) vágányain gyakorlatilag megszűnt a személyfogadás. Itt tárolják viszont hétvégénként a régi Bhv-kból álló kunszentmiklós-tassi szerelvényeket, ilyenkor ezek helyett Hernyók (azaz BDVmot-Bmx-Bmx-Bmxt motorvonatok) közlekednek. A három csonkavágányon szoktak magánvasúti mozdonyokat is tárolni. Sok újabb szót nem pazarolnék a lajosmizsei (táborfalvi) vonal járataira sem: itt is legjellemzőbbek a posta Bhv-kból álló szerelvények, M41-es dízelmozdonyok (Csörgők) húzzák őket, ezekkel pedig csak a régi típusú vezérlőkocsi kompatibilis, így a felújított szerelvényeket ez zárja. Közlekednek a vonalon Desirók is, az utóbbi másfél évben az Uzsgyi orosz motorvonatok viszont eltűntek innen.

A Józsefvárosi pályaudvar bezárása óta a kelebiai vonal összes hazai vonata Kőbánya-Kispestig közlekedett, csak a Budapest–Belgrád, Prága–Belgrád és az időszakosan közlekedő fantasztikus Thesszaloniki–Stúrovo (Párkány) járatok indultak a Keletiből és érkeztek oda. Így a Budapest–Kelebia gyors-, tavalytól sebesvonatok fővárosi végállomása is Kőbánya– Kispest volt, ezek egész héten vezérlőkocsis régi Bhv-szerelvényekkel közlekedtek. A 2011-es menetrendváltástól viszont ezek a vonatok bemennek a Keletibe, így a KöKire már csak a kunszentmiklós-tassi vonatok érkeznek ebből az irányból – na meg a nyári extrém Balaton–Kelet-Magyarország járatok.

Melyik vágányon milyen vonatokat láthatunk a KöKin?

• “0. vágány”: szénrakodás, pályafenntartó járművek
• 1. vágány: átmenő fővágány páros irányba, a fővonal és a lajosmizsei vonal Nyugati felé közlekedő személy- és tehervonatainak fogadása
• 2. vágány: szinte kizárólag a kunszentmiklós-tassi személyvonatok várakozó- és indítóhelye
• 3. vágány: felszedve az 1980-as építéstől kezdve (már a térképen is)
• 4. vágány: átmenő fővágány páratlan irányba, a fővonal és a lajosmizsei vonal kifelé közlekedő vonatainak fogadása
• 5. vágány: főleg a kunszentmiklós-tassi személyvonatok várakozó- és indítóhelye. Ha van várakozási idő (ez gyakran előfordul a ráhagyásos menetrend miatt), itt fogadják a Lajosmizse–Nyugati vonatokat
• 6. vágány: személyforgalomtól elzárva, tehervonatok fogadása, pályafenntartó szerelvények tárolása, mozdonykörüljáró a kelebiai vonalon közlekedő gépeknek
• 8. vágány: a kunszentmiklós-tassi és eddig a kelebiai vonatok várakozó- és indítóhelye. Időnként a Lajosmizse–Nyugati vonatok fogadóhelye. Mellette található a felújítások alatt működő ideiglenes jegypénztár.
• 9. vágány (csonka): Bhv-szerelvények hétvégi tárolása
• 10. vágány (csonka): szintén, ezenkívül magánvasutak és néha a MÁV gépeinek tárolása
• 11. vágány: a felüljáró omladozása miatt ideiglenesen lezárták, de ősz óta újra működik.

  

Néhány történelmi adat forrása a Wikipédia és édesapám, Tóbiás László szóbeli közlése volt. A friss adatokat a megjelölt képeken kívül csak saját megfigyeléseimből állítottam össze.

Tóbiás András